A franciák több mint harmada szerint a Nemzeti Tömörülés nem jelent veszélyt a demokráciára.
Egyre kevesebb francia tartja veszélyesnek a demokráciára a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést, de csak harmaduk hisz a párt kormányzóképességében, s egynegyedük gondolja úgy, hogy a pártelnök jó köztársasági elnök lenne - derül ki egy hétfőn közzétett felmérésből, amelyet a Le Monde című liberális napilap és a FranceInfo közszolgálati hírrádió ismertetett.
Ezerfős felmérés alapján jöttek ki az eredmények
A Kantar Public közvélemény-kutató intézet által árpilis 29. és május 4. között 1015 választásra jogosult állampolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 42 százaléka úgy gondolja, hogy a Nemzeti Tömörülés nem jelent veszélyt a demokráciára.
Ez egypontos javulást jelent tavalyhoz, és hatpontosat az előző, 2017-es elnökválasztáshoz képest.
A Nemzeti Tömörülés által hirdetett eszmékkel a franciák 29 százaléka ért egyet, ami három pontos javulást jelent egy év alatt, ugyanakkor elmaradt a 2014-nem mért 34 százalékos támogatottságtól, és összességében 1984 óta változatlan mértékű. A megkérdezettek egyértelmű többsége, 62 százaléka, még mindig nem ért egyet a Nemzeti Tömörülés által képviselt értékekkel, de ez öt százalékkal kisebb elutasítottságot jelent, mint tavaly.
Ez az arány nem változott jelentős mértékben az elmúlt évben, miközben az azt megelőző években vált a választók személyben kormányzóképes erővé a Marine Le Pen vezette párt (2019-ben 7, míg 2020-ban 9 százalékkal nőtt az arányuk).
Ugyanakkor a megkérdezetteknek csak 33 százaléka gondolja azt, hogy a Nemzeti Tömörülés képes lenne részt venni egy kormányban. Az arány három százalékot javult tavaly óta. A megkérdezettek többsége (56 százaléka) úgy véli, hogy „a Nemzeti Tömörülés csak egy olyan párt, amely az ellenszavazatokat fogja össze”.
Marine Le Pen még messze áll korábbi rekordnépszerűségétől
Marine Le Penről, a párt vezetőjéről és elnökjelöltjéről a franciák 53 százaléka gondolja azt, hogy képes döntéseket hozni, de csak 24 százalékuk szerint lenne jó köztársasági elnök, és 37 százalékuk szeretné, hogy ő legyen a párt elnökjelöltje a jövő évi elnökválasztáson.
A pártelnökről a megkérdezettek 37 százaléka gondolja, hogy a saját táborán kívül is meg tud szólítani választókat,
42 százalékuk szerint „érti a franciák mindennapi problémáit”.
Ez utóbbi tábor három százalékkal nőtt egy év alatt.
„A Nemzeti Tömörülés lassan lábadozik a 2017-es választási vereség után, és kezdi visszahódítani a közvéleményt a párt által hirdetett eszmék és az elnökük megítélésében, de csak lassú ütemben. Ma már kevésbé tűnik veszélyesnek a demokráciára, és egyértelműen része a politikai színtérnek, mindazonáltal Marine Le Pennek még sokat kell tennie a megítélése javításáért, és azért, hogy visszaszerezze a legutóbbi elnökválasztás előtti rekordméretű támogatottságát" - írta kommentárjában a Le Monde.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Jordan Bardella szélesebb körű társadalmi támogatottságra számíthat, mint a Nemzeti Tömörülés korábbi jelöltjei.
Rövid bejegyzéssel érkezett a miniszterelnök a sajtótájékoztató után.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
