Nem szöszözött az ukrán férfi: inkább feleségül vette a fogyatékkal élő anyósát, csak hogy ne kelljen bevonulnia
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A boszniai háromtagú elnökség szerb tagja, Milorad Dodik levélben fordult a hágai bírósághoz.
Radovan Karadžić áthelyezése abba a brit börtönbe, ahol iszlamistákat tartanak fogva, veszélyeztetheti a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökének életét – számolt be néhány napja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung az elítélt politikus jogi képviselőjére hivatkozva. Ezért a boszniai háromtagú elnökség szerb tagja, Milorad Dodik levélben fordult a hágai bírósághoz – írja a szerb B92 hírportál.
Karadžić a Szerb Demokrata Párt vezetőjeként 1992-ben lett a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke, a politikus ezt a pozíciót egészen a boszniai háború végéig, 1995-ig megtartotta. A többéves öldöklésben 31 ezer bosnyák katona és még ennél is több, 32 ezer bosnyák civil lakos halt meg.
Karadžić a hágai bíróság előtt közel nyolc évig ismételgette, hogy őt nem megbüntetni, hanem kitüntetni kellene. Majd 2016-ban az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Ez ellen viszont az egykori nacionalista vezér és az ügyész fellebbezett, aminek az lett a vége, hogy még súlyosabb, életfogytiglani büntetéssel sújtották.
Most viszont a híradások szerint még nehezebbre fordulhat a boszniai szerb politikus sorsa. A FAZ így megemlíti, hogy Karadžić már a jogerős ítélet kihirdetése előtt kérte, hogy ne küldjék brit börtönbe, mert ott jóval magasabb a muszlim foglyok aránya, mint másutt, így azok bosszút állhatnak rajta.
Karadžić áthelyezése Boszniában is felkavarta a vizet. Miután Milorad Dodik levelet írt Carmel Agiusnak, a bírósági mechanizmus (ami a hágai törvényszék jogutódja) elnökének, hogy a politikust egy másik európai börtönben helyezzék el, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát tagja, Željko Komšić azonnal jelezte, hogy szerb kollégája visszaélt az elnökség intézményével. Így ami Dodik levelében áll, az az ő magánvéleménye, és semmiképpen nem Bosznia-Hercegovina, illetve a boszniai elnökség álláspontja – hangsúlyozta a horvát politikus.
Nyitóképen: Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök (j) fellebbviteli perének ítélethirdetésén az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében 2019. március 20-án. Fotó: MTI/EPA/Peter Dejong