Szerte Nyugaton felerősödtek az antiszemita támadások

Antiszemita atrocitások hulláma rázza meg Nyugat-Európát és újabban Észak-Amerikát is.

mely során a Hamász terrorszervezet válogatás nélkül kilőtt rakéták ezreivel sorozta meg Izrael polgári lakosságát, cserébe pedig Izrael lebombázta a Hamász civil célpontok közé telepített katonáit, kilövőállomásait és vezetőit.

A nyugati woke tömegek számára, kiegészülve helyi arab és muszlim kisebbségekkel, Izrael egyértelműen agresszorként jelent meg a konfliktus során, ezt a narratívát pedig erősítette a nyugati baloldali politikai elit is (erről itt írtunk részletesen).

Elszabadult antiszemitizmus

Mindez megmutatkozott a nyugati nagyvárosok utcáin zajló tüntetések során is, melyek során több antiszemita atrocitás is történt. A számok a legkevésbé sem biztatók, az Izrael és a palesztin terrorszervezetek közötti összecsapás kezdete óta 250 százalékkal nőtt az ilyen esetek száma az Egyesült Királyságban – írta a Times of Israel.

Hollandiában megrongáltak egy holokauszt-emlékművet. 

Londonban az egyik tüntetésen szervezők szerint 100 ezren gyűltek össze, az izraeli 12-es csatorna felvételei szerint a tüntetők izraeli zászlókat téptek le, gyújtottak fel, illetve tapostak meg. A felvonuló tömeg a gázai bombázások leállítását és „Palesztina felszabadítását” követelte. A több tízezer ember a Hyde Park mellett elsétálva az izraeli nagykövetség elé vonult – írja a Hetek. 

Eközben pedig London egy zsidók által sűrűn lakott negyedében palesztin zászlós autókból szólt a hangos üzenet, miszerint „b.sszák meg a zsidókat, erőszakolják meg a lányaikat”. Valószínűleg az eset kapcsán Boris Johnson miniszterelnök az antiszemitizmust elítélő üzenetet írt Twitterre. 

Izrael- és palesztinpárti tüntetők csapnak össze New Yorkban

A brit példa

A fentiek azonban olyan értelemben nem számítanak újdonságnak, hogy már a 2014-es gázai konfliktus után is megnőtt az atrocitások száma Nyugat-Európában. A brit példa kimondottan szemléletes. Az Egyesült Királyság területén a Community Security Trust (CST) jótékonysági szervezet gyűjti az antiszemita motivációjú incidensek számát, majd elemzi azokat. Míg 2014-ben (a CST szerint az akkori gázai konfliktus okán) rekordnak számító, 1168 atrocitást számoltak össze, addig 2015-ben ez a szám 924 volt. Ez követően a támadások száma 2016-ban 1309 volt, majd 2017-ben 1382. 2018-ban 1652 atrocitás történt, 2019-ben 1805, 2020-ban (nyilván a covid miatt) valamivel kevesebb, 1668.

Az alapítvány adatai alapján különösen az erőszakos atrocitások száma nőtt meg: 2019-ben 158 erőszakos támadás történt, 25%-kal több, mint az előző évben. A CST jelentéseiben rendre jelzi, hogy több száz olyan bejelentést nem vett figyelembe, amelyeket nem ítélt meg antiszemita indíttatású bűnesetként.

A fenti adatsorban nem csak az érdekes, hogy

hanem az is, hogy a 2014-es év kiugróan magas számot produkált, a CST akkori jelentései szerint is a gázai konfliktushoz köthetően. Ugyan a szöveg nem utal vallási háttérre, ám a CST 2014-es éves áttekintése (amely nem azonos az antiszemita hátterű atrocitások éves jelentésével) szerint „amennyiben meg volt adva az elkövetők leírása, azoknak közel fele az ország muszlim közösségéből érkezett”.  A CST azt is kiemelte 2014-es antiszemita indíttatású atrocitásokról szóló jelentésében, hogy a gázai konfliktus idején a bevándorló hátterű támadók száma megnőtt, míg a fehérek által elkövetett támadások száma csökkent. 

Következik az USA és Kanada?

Újdonság még a mostani erőszakhullámban, hogy nem csak Nyugat-Európára, de Észak-Amerikára is átterjedtek a durva retorikát alkalmazó tüntetések, fenyegetések és atrocitások. 

több zsidót inzultáltak és megvertek, egy étterem teraszán ülő zsidó vendégeket pedig köpködni kezdte egy palesztin zászlókkal vonuló csoport. Az atrocitások egy részét TikTokon rögzítették és publikálták, ami azt jelenti, hogy Amerikára is átterjedt a „TikTok-intifáda", ahol az a kihívás, hogy TikTok-videókon kell inzultálni vagy megtámadni zsidókat. 

Az esetek miatt Joe Biden is Twitter-üzenetben volt kénytelen elítélni az atrocitásokat: „A friss támadások a zsidó közösséggel szemben undorítóak és véget kell vetni nekik. Elítéltem ezt a viselkedést idehaza és külföldön – mindannyiunk dolga, hogy ne adjunk a gyűlöletnek menedéket". Szavai különösen üresen csenghetnek, hiszen mint fent hivatkozott elemzésünkben is rámutattunk, éppen Biden nem hajlandó elítélni a Demokrata Párt antiszemita szélsőségeit, például Rashida Tlaib kongresszusi képviselőt. 

A Twitteren kellett elítélnie az országában dúló antiszemita erőszakot Justin Trudeau-nak is. Torontóban is tüntettek ugyanis Izrael ellen, a palesztinpártiak botokkal vertek meg egy idős zsidó férfit. Egy twitterező szerint egy zsidó lányt szexuálisan is bántalmaztak, de ezt végül nem erősítették meg a nagyobb hírportálok. A montreali zsidókat online fenyegetések is érték, de egy londonihoz hasonló autós inzultus is történt Côte Saint-Luc területén.

Trudeau ezért arról írt Twitteren, hogy „mélyen felkavarnak a Montrealból és az ország más részeiből érkező antiszemita tettekről szóló jelentések. A félelemkeltés és az erőszak teljesen elfogadhatatlan, és azonnal véget kell, hogy érjen. Nincs helye semmilyen gyűlöletnek Kanadában".

Kik támadják a zsidókat?

A szokásos viták is megindultak cikkekben és a közösségi médiában, hogy ki felel az atrocitásokért. 

Mint utaltunk rá, a brit számok szerint 2014-ben a bevándorló hátterű elkövetők aktivizálódtak a gázai harcok kapcsán. A mostani számok még nem jöttek ki, tehát nem lehet elemezni a friss adatokat, ám mégis elgondolkodtató, hogy ha a 2015-ös migrációs válság előtt ez volt a helyzet az Egyesült Királyságban, most vajon milyen arányok lehetnek? (Megemlítendő, hogy a 2020-as évre vonatkozó jelentésben egyébként érdekes módon pont, hogy a „fehér" kategóriába helyezett elkövetők voltak többségben – kérdéses, hogy a 2021 májusi számok mit mutatnak majd). 

A kategorizálás nehézségét mutatja, hogy néha

2014 nyarán, az izraeli–gázai konfliktus újabb fellángolásakor ilyen eseteket jegyeztek fel: Londonban arab tüntetők skandálták, hogy „Heil Hitler”, miközben izraeli zászlókat égettek, Manchesterben dél-ázsiai férfiak kiabálták zsidó járókelőknek ugyanezt,  egy másik angliai palesztinpárti tüntetésen pedig egy táblát tartották a magasba, amelyen az állt, hogy „Hitler, neked volt igazad”.

Ilyen eseteket Németországban is feljegyeztek 2014-ben.

E nézetek keveredésének néha egészen zavarba ejtő eredménye is lehet. Hasonló példaként idézhető, amikor 2019 tavaszán így inzultáltak zsidó fiatalokat New Yorkban: „Allahu akbar! Ismeritek Hitlert? Mi szeretjük Hitlert!” 

A sor friss esetekkel zárul, nemrég a CNN pakisztáni külsős munkatársáról derült ki, hogy Hitlert éltette, illetve Izrael-ellenes posztokat írt, továbbá a BBC palesztin újságírójától ástak elő olyan képernyőfotókat, melyeken ugyanígy tett.

A fentiek kapcsán annyi bizonyosnak tűnik, hogy az antiszemita atrocitások szaporodnak a nyugati világban, s elkezdtek átterjedni Észak-Amerikára is: további viták várhatók arról, valójában az arabok/muszlimok, vagy a neonácik állnak az atrocitás-számok megugrása mögött.

Nyitókép: palesztinpárti tüntetők Párizsban május 22-én (Amaury Cornu / Hans Lucas via Reuters Connect)