Wall Street Journal: Ki irányította valójában az Egyesült Államokat az elmúlt négy évben?
Egyre több a kérdés.
Amerikától kezdve Anglián át Hollandiáig Izrael kerül a vádlottak padjára a baloldalon. Miért kritizálják Izraelt balról, és hogyan reagál a magyar baloldal?
Nyitóképen: működősben az izraeli Vaskupola. Fotó: Anas Baba / AFP
Amerika: akcióban a „négyesfogat"
Múlt hét szerdán 25 amerikai képviselőházi demokrata politikus szólította fel Antony Blinken külügyminiszert, hogy ítélje el a Sejk Dzsarra-i kilakoltatásokat Jeruzsálemben. A kérdéses negyedben hosszú ingatlanjogi vita áll a háttérben, erről itt lehet többet olvasni.
A Haaretz utal rá, hogy a 435 fős amerikai képviselőházban
ilyen arány korábban elképzelhetetlen lett volna.
Az aláírók között természetesen különösen fontosak a woke négyesfogat tagjai, vagyis a palesztin származású Rashida Tlaib, a szomáliai származású Ilhan Omar, illetve Ayanna Pressley és Alexandira Ocasio-Cortez. A négyes leghangosabban Izrael-ellenes tagjai – Omar, Tlaib és Ocasio-Cortez – az utóbbi napokban mind „apartheidnek" és „háborús bűnösnek" nevezték Izraelt, mintha csak összebeszéltek volna.
Pressley kongresszusi beszédében többet is követelt, mint érvelt: „Nem hallgathatunk, amikor kormányunk 3,8 milliárd dollárt küld katonai segélyt formájában Izraelnek, amit palesztin otthonok lerombolására, palesztin gyermekek bebörtönzésére és palesztin családok kiköltöztetésére használnak. A költségvetés értékeink tükre is.” Itt a képviselőnő az Izraelnek adott amerikai katonai segély megvonása mellett érvelt, mely segély jelentős részéből egyébként amerikai katonai felszerelést kell venni.
Nem csak a kongresszusban szólaltak fel egyébként a katonai támogatás megvonása mellett, Bernie Sanders szenátor is azt javasolta Twitteren, hogy „meg kell vizsgálni” az Izrael számára adott katonai támogatást.
Joe Biden elnök nem ítélte el pártjának szélsőségeit, helyette nyilvánosan méltatta az antiszemita megjegyzéseiről ismert Rashida Tlaibot: „Csodálom az intellektusát, csodálom a szenvedélyét, és csodálom, hogy annyi más emberért aggódik” – mondta, miközben „Rashidként” emlegette Tlaibot. Hasonló méltatás a túloldalról elmaradt: Tlaib például a Daily Wire szerint személyesen kritizálta Bident, amiért véleménye szerint nem lép fel eléggé Netanjahuval szemben.
Ez ugyanaz a Tlaib, akit alig egy héttel korábban Izrael amerikai nagykövete ítélt el a Hamászt támogató megjegyzései miatt. Példátlan, hogy az amerikai elnök nyilvánosan kiállna egy politikus mellett, akit egy héttel korábban az izraeli nagykövet a Hamászt „biztató” politikusnak nevezett. Biden maga kiállt Izrael önvédelemre való joga mellett, de – cikkünk írásakor – egyre erősebben sürgeti a tűzszünetet.
Nem is véletlen, hogy Morton Klein,
mint írta: „Szégyellje magát, elnök úr. El kellene ítélnie ezt a zsidógyűlölőt, aki egy náciszerű terrorcsoportot, a Hamászt, Amerika ellenségét támogatja".
Egyesült Királyság: antiszemitázó antiszemiták
A brit baloldal hasonló képet mutat, mint az amerikai. Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt volt elnöke, akit a Simon Wiesenthal Központ 2019-ben az év leginkább antiszemita közszereplőjének nevezett, arról írt Twitterre, hogy „az ellenségeskedés növekedése az éjszaka során Jeruzsálemben és most Tel-Avivban a Seik Dzsarra-i otthonokba való, kormány által támogatott telepesek betöréseinek egyenes következménye. Ha Izrael akarná, véget vethetne a vérontásnak, ha befejezné Gáza ostromát és Palesztina megszállását. Azonnali tűzszünet kell.” Mindez ironikus, hiszen Corbyn például 2018-ban a magyar kormány vádolta azzal, hogy „az antiszemitizmushoz dörgölődzik".
Nem fogalmazott másképp a Magyarországot nemrég antiszemitának nevező Zarah Sultana munkáspárti képviselőnő sem. Ő arról posztolt, hogy „ma a Downing Street előtt megmutatták, hogy a palesztin nép sosem lesz egyedül az igazságért való küzdelmében. Szolidárisak vagyunk, ma és mindig.” Üzenetét a „mentsük meg Sejk Dzsarrát” és a „szabad Palesztina” hashtaggel látta el.
Keir Starmer, a Munkáspárt új elnöke, akinek zsidó a felesége, egyensúlyozó Twitter-üzenetet próbált írni, de lényegében ebben is
Boris Johnson konzervatív miniszterelnök Twitter-üzenetekben mind a két félnek üzenve elítélte az erőszakot, de nemrég felszólalt a London utcáin dúló antiszemita tüntetések ellen is.
Hollandia: nincs új a nap alatt
A régóta Izrael-ellenes húrokat pengető holland baloldal is csatlakozott az elítélés kórusához. Nyilván konfrontálódni is akartak Mark Rutte liberális ügyvezető miniszterelnökkel, aki kiállt Izrael mellett. A hollandiai szocdem PvdA (Frans Timmermans pártja), a Zöld Baloldal (Judith Sargentini pártja) és a kisebb Szocialista Párt parlamenti kérdésekben követeltek lépéseket Izrael ellen – ez a CIDI holland-zsidó jogvédő szervezet oldalának összefoglalójából derül ki. Már a Jeruzsálemet és Tel-Avivot ért rakétázások után nyújtotta be a liberális Stef Blok külügyminiszternek a kérdést a magyar származású Piri Kati (PvdA) és Tom van der Lee (Zöld Baloldal), illetve egy külön kérdésben Jasper van Dijk (Szocialista Párt).
Van Dijk,
a Szocialista Párt külügyi szóvivője szerint az erőszak „lényegében” „a palesztin területek folyamatos megszállásának” eredménye,
és azt kérdezte Blok külügyminisztertől, hogy egyetért-e ezzel a véleménnyel. Van Dijk szerint „az erőszaknak azonnal véget kell vetni”. Van der Lee és Piri azt kérdezték, milyen lépéseket tervez tenni „hogy hozzájáruljon a helyzet csillapításához”. Mind a három párt utalt a Sejk Dzsarra-i arabok lehetséges izraeli kilakoltatására, a kilakoltatást egyaránt „elfogadhatatlannak” nevezték, „annektálásról” beszéltek az eset okán. A három párt képviselője egyaránt lépéseket követelt Izrael ellen kérdésében. Egyik politikus sem követelt viszont lépéseket a palesztin terrorcsoportok ellen, amelyek már több mint ezer rakétát lőttek ki Izraelre.
Ezek a kérdések azért megdöbbentők, mert Piri és Van der Lee „válaszként kilőtt rakétákról” beszéltek, ezzel azt a benyomást keltve, mintha a Hamász is rakétakilövő állásokra lőne, mint Izrael. A valóság az, hogy míg Izrael a civil lakosait lövő terroristákat célozza, addig a Hamász rakétáit nem lehet irányítani, és így bárkit eltalálhatnak. A PvdA és a Zöld Baloldal is arra kérték Blok külügyminisztert, hogy „amilyen hamar csak lehet”, ítéljék el Izraelt. A pártok tudni akarják, milyen lépéseket tervez a külügyminiszter Izrael ellen. A Szocialista Párt pedig egyenesen
A CIDI holland-zsidó szervezet elnöke „megdöbbentőnek” nevezte, hogy „holland képviselők egyoldalú szankciókat követelnek Izrael ellen, miközben a palesztin vezetők továbbra is erőszakra buzdítanak”.
Persze ebben sok újdonság nincs, a Sargentini-féle Zöld Baloldal viszonya régóta rossz Izraellel: maga Judith Sargentini is már „apartheidnek” nevezte Izraelt a múltban, pártja, a Zöld Baloldal szólított már fel Izrael bojkottjára, azt méltatta videóban a Hamász, és tüntettek pártja ellen holland zsidók és keresztény cionisták is.
Magyarország: közeleg a tél?
Érdekes a fentiek kapcsán megvizsgálni, követi-e a hazai baloldal is a nemzetközi sémákat. Amennyiben csak más álláspontot akarnak képviselni, mint a Fidesz, a muníció adott: a Fidesz több politikusa, és több jobboldali értelmiségi is kiállt Izrael mellett.
Mint emlékezetes, Szijjártó Péter külügyminiszter kedden az EU Izraellel kapcsolatos „egyoldalú” kijelentéseit kifogásolta, miközben európai kollégái tűzszünetre szólítottak fel Izrael és a palesztinok között. A magyar álláspont világos volt azzal kapcsolatban, hogy
Az erről szóló hírt Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke, a DK parlamenti frakciójának tagja megosztotta közösségimédia-oldalán, azt a megjegyzést fűzve hozzá, hogy „gyomorforgató ez most már”. Hasonlóan fogalmazott Szabó Tímea is, aki Karácsony Gergely mellett a Párbeszéd másik társelnöke: ő azt írta, Szijjártó lépése „történelmi bűn” volt, „Orbán Viktor embertelen arca minden nap új formát ölt”.
Karácsony egyébként korábban főpolgármester-helyettesének választotta Dorosz Dávid volt LMP-s politikust, akit most az MSZP és a Párbeszéd indít Pest megye 5. körzetben az ellenzéki előválasztáson. Dorosz 2019-es könyvében („Az idő szorításában”) így fogalmazott: „Napjainkban a többfrontos, számos proxyháborúval tarkított iráni-szaúdi küzdelem, illetve Izrael illiberális kormánya okozhat komoly problémákat”.
Dorosz jelenleg a Párbeszéd kampányfőnöke.
A fentiekhez képest Brenner Koloman jobbikos képviselő interjúja már szinte mérsékelten hangzik, ő annyit mondott, hogy az ellenzéknek az EU-s álláspontot kell követnie a konfliktusban (azaz mindkét oldal elítélését).
A fentiek elmozdulást jelentenek az ellenzék eddigi „semmiről nem mondunk semmit, mindent megbeszélünk a választások után"-álláspontjától, a baloldali Izrael-kritika hazánkban is lassan, de kezd megjelenni.