Harmincöt éve következett be a világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája Csernobil közelében.
Ukrajna az UNESCO világörökségi listájára pályázik Csernobillal, ahol 35 éve következett be a világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Az ukrán kormány abban bízik, hogy az egykori atomerőmű és környékének világörökségi státusa finanszírozási forrásokhoz juttatná és nőne az idegenforgalom is.
A világ egyik legnagyobb atomkatasztrófája
Az egykori szovjet tagköztársaságban 1986. április 26-án következett be a fővárostól, Kijevtől 108 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőmű katasztrófája. Az erőmű reaktorában egy elrontott teszt miatt következett be robbanás, amit azóta is a világ legsúlyosabb nukleáris baleseteként emlegetnek. A katasztrófa radioaktív felhővel borította be Európa egy részét, emberek ezreit kellet evakuálni a térségből.
A katasztrófában több tucatnyian haltak meg azonnal, köztük az erőmű dolgozói és a mentéshez érkezett tűzoltók. Később pedig
„Úgy véljük, hogy Csernobil felkerülhet az UNESCO örökségi listájára. Jegyzékbe vétele az első és fontos lépés afelé, hogy ez a rendkívüli hely az egész világ számára egyedülállóan érdekes úti cél legyen” – mondta Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter. A tárca szeretné, ha a hetvenes években Csernobil közelében épült hatalmas katonai radar, valamint az atomerőmű teljes elzárt zónája 30 kilométeres körben a világörökség része lenne.
Megnőtt az érdeklődés a sorozat miatt
Az elhagyott atomerőmű körüli terület nagy részén üres épületek, bozót és törmelék található. Az erőmű melletti városban, Pripjatyban egykor 50 ezer ember élt, ma már csak szellemváros. Tkacsenko arról is beszélt, hogy Csernobil az utóbbi években a kalandturisták kedvelt célpontjává vált és bár a koronavírus-járvány megakadályozta a nemzetközi utazások nagy részét, a jövőben reményei szerint ismét sok látogató keresi fel. 2019-ben az HBO nagy sikerű, Csernobil című minisorozata nyomán ugrásszerűen megnőtt a turizmus, mintegy 120 ezer látogató kereste fel az erőművet és a közeli Pripjatyot.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
A széfből drágakövek is előkerültek egy 2019-es házkutatás során.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
A szakértő szerint a helyi szolgáltatóké most már a felelősség.
2025 a változás éve volt a magyar politikában. Mutatjuk, miért.
És a libsi újságírók tapsikolnak.
