A volt lengyel prímással együtt aznap Róza Maria Czackát is boldoggá avatják. A ferences nővér 1911-ben megalapította a varsói Vakokat és Gyengénlátókat Gondozó Társaságot, majd 1922-ben a Varsó melletti Laskiban létrehozta a híres vakgondozó intézetet. Wyszynski a második világháború alatt az intézet lelkészeként szolgált. A szeptember 12-én délben kezdődő boldoggá avatási szertartást Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációját vezető prefektus fogja celebrálni. Ferenc pápa 2019 októberében, 30 évig tartó boldoggá avatási eljárás után nyitotta meg az utat Wyszynski bíboros boldoggá avatása előtt,
elismerve egy, az ő közbenjárására történt csodát.
A szellemi jelentőségét tekintve Mindszenty József hercegprímással gyakran párhuzamba állított, a lengyel és az európai katolikus egyház jelképes alakjának számító, a nácizmus, majd a kommunizmus elleni küzdelemben elsőrendű szerepet betöltött Stefan Wyszynski 1901-ben született. 1948-ban lett Varsó és Gniezno érseke, Lengyelország prímása, 1953-ban avatták bíborossá. 1981-ben Varsóban hunyt el, három héttel a lengyel pápa, II. János Pál elleni sikertelen merényletet követően. Wyszynski viszonyítási pont volt a katolikus egyház és a kommunista rendszer közötti kapcsolatok, valamint Lengyelország történelmi eseményeinek alakulásában a hidegháború időszakában. Az egyház és az állam viszonyában taktikai okokból személyesen felvállalt bizonyos engedményeket, viszont nem tűrte el a rezsimmel együttműködő békepapok tevékenységét, kiállt az ellenzék, a sztrájkoló munkások követelései mellett, kereste a feszültségek feloldásának lehetőségeit.