Közép-Európának saját hangot kell képviselnie a világban

A pozsonyi székhelyű GLOBSEC intézet 2020 szeptembere és októbere között egy kilenc közép-országra kiterjedő reprezentatív kutatást végzett Oroszország általános megítéléséről a közép-kelet-európai és a nyugat-balkáni régiókban. A kutatás eredményét tekintve elmondható, hogy

minden vizsgált ország más és más politikai és gazdasági kapcsolatot emelt ki, mint hivatkozási pont, ugyanakkor meglehetősen népszerűnek számítanak a közös örökségről és áldozatról szóló vélemények.

A megkérdezettek 56 százaléka nem érzi úgy, hogy Oroszország fenyegetné hazája szuverenitását. A legtöbb válaszadó úgy gondolja, hogy országa túl kicsi ahhoz, hogy fenyegetést jelentsen Moszkva számára. Továbbá, elsősorban a nyugat-balkáni régióban élek körében tapasztalható egyfajta kulturális kötődés hiszen, a kutatásban résztvevők úgy vélik, a közös szláv örökség következtében nem kell félniük egy esetleges orosz agressziótól. 

A kutatás a megkérdezett állampolgárok válaszai alapján a régió kilenc országát három csoportba sorolja be: oroszbarát, Oroszországgal jó viszonyt ápoló és oroszellenes országokra. Az oroszbarát országok közé tartozik Szerbia, Bulgária, Szlovákia és Montenegró, az Oroszországgal jó viszont ápoló országokat erősíteni Magyarország, Csehország és Észak-Macedónia, míg Lengyelország és Románia az oroszellenes országok közé került. Utóbbi kategóriában a kritikus álláspontot jól tükrözi, hogy a lengyelek 68 százaléka szerint Oroszország veszélyt jelent hazájuk nemzeti szuverenitására. 

Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban ugyanakkor a stratégiai kapcsolatok fenntartását támogató álláspont számít általánosnak:

A magyarok 33 százaléka, a szlovákok 42 százaléka és a csehek 23 százaléka stratégiai partnernek tartja Oroszországot, míg ez az arány Lengyelországban csupán 6 százalék. Ugyanakkor a pragmatikus hozzáállás szerves részét képezi az orosz külpolitikát érintő kritikák megfogalmazása. Így például a magyarok, a szlovákok és a csehek egynegyede egyetért abban, hogy a kelet-európai konfliktusok kirobbantásával Oroszország szándékosan provokálja a NATO-t.

Fontos eredmény, hogy a V4-ek külpolitikai céljait az eltérő vélemények nem befolyásolják. A kutatók megvizsgálták, hogy az országok állampolgárai a jövőben egy nyugati vagy egy keleti blokkhoz szeretnének tartozni, vagy megfelel nekik a két érdekszféra közötti elhelyezkedés.

vagyis a régiónak törekedni kell arra, hogy saját álláspontot képviseljen a külpolitikában.

Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Michal Cizek / AFP