A V4-ek másként vélekednek Oroszországról, de egyetértenek abban, hogy nem nyugati és nem keleti, hanem közép-európai érdekképviseletre van szükség.
A pozsonyi székhelyű GLOBSEC intézet 2020 szeptembere és októbere között egy kilenc közép-országra kiterjedő reprezentatív kutatást végzett Oroszország általános megítéléséről a közép-kelet-európai és a nyugat-balkáni régiókban. A kutatás eredményét tekintve elmondható, hogy
minden vizsgált ország más és más politikai és gazdasági kapcsolatot emelt ki, mint hivatkozási pont, ugyanakkor meglehetősen népszerűnek számítanak a közös örökségről és áldozatról szóló vélemények.
A megkérdezettek 56 százaléka nem érzi úgy, hogy Oroszország fenyegetné hazája szuverenitását. A legtöbb válaszadó úgy gondolja, hogy országa túl kicsi ahhoz, hogy fenyegetést jelentsen Moszkva számára. Továbbá, elsősorban a nyugat-balkáni régióban élek körében tapasztalható egyfajta kulturális kötődés hiszen, a kutatásban résztvevők úgy vélik, a közös szláv örökség következtében nem kell félniük egy esetleges orosz agressziótól.
A kutatás a megkérdezett állampolgárok válaszai alapján a régió kilenc országát három csoportba sorolja be: oroszbarát, Oroszországgal jó viszonyt ápoló és oroszellenes országokra. Az oroszbarát országok közé tartozik Szerbia, Bulgária, Szlovákia és Montenegró, az Oroszországgal jó viszont ápoló országokat erősíteni Magyarország, Csehország és Észak-Macedónia, míg Lengyelország és Románia az oroszellenes országok közé került. Utóbbi kategóriában a kritikus álláspontot jól tükrözi, hogy a lengyelek 68 százaléka szerint Oroszország veszélyt jelent hazájuk nemzeti szuverenitására.
Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban ugyanakkor a stratégiai kapcsolatok fenntartását támogató álláspont számít általánosnak:
A magyarok 33 százaléka, a szlovákok 42 százaléka és a csehek 23 százaléka stratégiai partnernek tartja Oroszországot, míg ez az arány Lengyelországban csupán 6 százalék. Ugyanakkor a pragmatikus hozzáállás szerves részét képezi az orosz külpolitikát érintő kritikák megfogalmazása. Így például a magyarok, a szlovákok és a csehek egynegyede egyetért abban, hogy a kelet-európai konfliktusok kirobbantásával Oroszország szándékosan provokálja a NATO-t.
Fontos eredmény, hogy a V4-ek külpolitikai céljait az eltérő vélemények nem befolyásolják. A kutatók megvizsgálták, hogy az országok állampolgárai a jövőben egy nyugati vagy egy keleti blokkhoz szeretnének tartozni, vagy megfelel nekik a két érdekszféra közötti elhelyezkedés.
vagyis a régiónak törekedni kell arra, hogy saját álláspontot képviseljen a külpolitikában.
Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Michal Cizek / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy lassan mindenkinek elege lesz az ukránok pénz- és lőszerpazarlásából.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Lukasenka és Putyin szomszédja határozott lépéseket helyezett kilátásba.
Köze van a háztartási munkához.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
