Washington és Tokió Észak-Korea, a Dél-kínai-tenger és a Kelet-kínai-tenger kérdésében is elkötelezték magukat az együttműködés mellett – mondta pénteken Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház rózsakertjében azon a sajtótájékoztatón, amelyet Szuga Josihide japán miniszterelnökkel közösen tartott. „Ma Szuga miniszterelnök és én megerősítettük az amerikai-japán szövetség és közös biztonságunk iránti határozott támogatásunkat” – fogalmazott Biden.
Versenyképesség, technológia, demokrácia
Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy mindkét országot erős demokráciának tartja, amelyek elkötelezettek az emberi jogok és a jogállamiság védelme mellett. „Azon fogunk együtt dolgozni, hogy bebizonyítsuk: a demokráciák még mindig versenyképesek, sőt győzni is tudnak a huszonegyedik században” – tette hozzá.
Az amerikai elnök szólt arról is, hogy az Egyesült Államok és Japán közös beruházásokat tervez olyan területeken, mint az 5G technológia, a mesterséges intelligencia vagy a genomika. „Japán és az Egyesült Államok egyaránt befektet az innovációba és a jövőbe. Olyan technológiákba kell befektetnünk, amelyek fenntartják és kiélezik versenyelőnyünket” – fogalmazott Biden.
Szóba került Tajvan és az ujgurok helyzete Kínában
A japán miniszterelnök azt mondta, tárgyalásuk során megvitatták Tajvan és az északnyugat-kínai Hszincsiang tartomány helyzetét, és mindketten megerősítették a béke és a stabilitás fontosságát. Szuga hozzátette: Biden elnökkel megállapodtak abban, hogy
őszinte megbeszélésekre van szükség Kínával az egyetemes értékekről és a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának védelméről.
„Tartózkodnék a részletek említésétől, mivel ez diplomáciai eszmecsere volt, de Japán és az Egyesült Államok már korábban egyetértett a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságában, amelyet ez alkalomból megerősítettünk. Ezenkívül elmondtam az elnöknek Japán álláspontját és kezdeményezéseit a Hszincsiang Ujgur Autonóm Régió helyzetével kapcsolatban is, aki szerintem megértette az álláspontomat” – fogalmazott Szuga.
Peking saját területének tekinti a 23 millió lakosú Tajvant, és diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, továbbá rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.