Az Iráni Iszlám Köztársaság politikájának végleges álláspontja valamennyi amerikai szankció feloldása – jelentette ki az iráni külügyi szóvivő.
Irán elutasítja az ország ellen elrendelt büntetőintézkedések fokozatos feloldását – jelentette szombaton a Press TV angol nyelvű iráni hírtelevízió a teheráni külügyminisztérium által közzétett állásfoglalást idézve. „Az Iráni Iszlám Köztársaság politikájának végleges álláspontja valamennyi amerikai szankció feloldása” – idézte Szaíd Hatibzadeh külügyi szóvivőt az állami hírtelevízió honlapja. A Teherán és a hat nagyhatalom között 2015-ben Bécsben aláírt atomalku részesei kedden tanácskoznak az osztrák fővárosban.
Az iráni külügyi szóvivő egy nappal azután beszélt a szankciók fokozatos feloldásának elutasításáról, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő közölte: az amerikai kormányzat „beleegyezett, hogy részt vesz a kedden kezdődő bécsi tárgyalásokon az európaiakkal, az oroszokkal és a kínaiakkal, hogy megvitassák Washington és Teherán kölcsönös visszatérését a szerződéshez”. Jalina Porter, a tárca helyettes szóvivője pedig pénteken közölte, hogy az iráni atomprogramról megkötött szerződés újbóli érvényesítéséről szóló jövő heti bécsi tárgyalások napirendjén „azok a nukleáris téren meghozandó lépések lesznek, amelyet Iránnak meg kell tennie a szerződés újbóli betartása érdekében, akárcsak az esetleges szankcióenyhítések, amelyeket az Egyesült Államoknak az iráni kötelezettségvállalásokhoz való visszatérés érdekében kell bevezetnie”.
Mohammad Dzsavád Zaríffal, az iráni diplomácia vezetőjével folytatott szombati telefonbeszélgetésén Le Drian közölte: Franciaország egyszerre pragmatikusan és igényesen fog eljárni a tárgyalásokon. Jean-Yves Le Drian szerint az európai trojka – Párizs, Berlin és London – konstruktív szerepet játszott a tárgyalások felújításában és valamennyi részes fél, közöttük Washington készségét nyilvánítja az atomalkuhoz, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervhez (JCPOA) való visszatérésre.
A JCPOA-t aláíró országok pénteken virtuális értekezletet tartottak, amelyen kifejezték készségüket, hogy pozitívan járnak el az Egyesült Államoknak a szerződésbe való visszatérése érdekében. Irán, valamint hat nagyhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia) valamint Németország 2015-ben Bécsben írt alá szerződést, amelyben Teherán vállalta atomprogramja korlátozását a gazdaságát sújtó nemzetközi szankciók fokozatos feloldása ellenében. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai teljesítésével és sorra átlépte a szerződésben megszabott, a tárolt dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére és az urándúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat.
A demokrata párti Joe Biden amerikai elnökké választásával felmerült a remény, hogy Washington visszatér az atomalkuhoz. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes pénteken elutasította a közvetlen találkozást az Egyesült Államok képviselőivel a bécsi egyeztetéseken. „Az Egyesült Államok nem fog részt venni olyan tanácskozáson, ahol Irán is jelen van, ideértve a közös bizottság ülését, és ez biztos” – húzta alá a tárcavezető-helyettes. A Teherán és Washington közötti egyeztetésben Bécsben így az európai aláíró országok közvetítenek. Ezért az Egyesült Államok küldöttsége nem ugyanabban a teremben tartózkodik majd, mint a többi aláíró országé.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Megpróbálták volna megölni, most megnézhetik magukat. Irán az új elnök célkeresztjébe kerülhet.
A valóság megint szembement az ideológiával.
Gyakorlati hasznuk eddig se volt, a szigorúbb intézkedések pedig humanitárius katasztrófát okoznának, állította a Le Monde.
A külügyminiszter arra kéri a magyarokat, hogy ne utazzanak Irán térségébe.
Izrael korlátozott, mégis hatásos csapást mért Iránra, betartva az amerikai „játékszabályokat” – de vajon Irán válaszra készül? A háttérben Szaúd-Arábia és a régió feszülten figyel, míg Washington választások előtt elkerülné az eszkalációt.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
