Európai Parlament: Álljon le a GMO-kampánnyal az Európai Bizottság

2021. április 01. 09:31

Állásfoglalásban kérte az Európai Parlament az Európai Bizottságot, hogy álljon le a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére irányuló törekvéseinek előmozdításával.

2021. április 01. 09:31
null

Felszólította az Európai Parlament az Európai Bizottságot, hogy álljon le a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére irányuló törekvéseinek előmozdításával. Az EP felhívta továbbá a Bizottság figyelmét arra is, hogy az erről szóló végrehajtási határozatával túllépi azokat a hatásköröket, amelyeket Brüsszel számára az uniós jog előír.

Az Európai Parlament szerint Brüsszel törekvései egyfelől nem felelnek meg az uniós jognak, másfelől pedig nincsenek összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy egyszerre legyen biztosított a belső piac hatékony működése, miközben az emberi élet és egészség védelmére vonatkozó követelmények, az állatok egészsége és az állatjóléti megfontolások is maradéktalanul érvényesülnek.

Az EP emellett „mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának engedélyezését, annak ellenére, hogy a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz”.

Éppen ezért az Európai Parlament ismételten

felszólította a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmi olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési és takarmányozási célú behozatalát a közös piacra,

amelyet az Európai Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek.

A GMO-technológiát egyébként az uniós tagállamok minősített többsége nem támogatja. Az Európai Unió népességének 35.52 százalékát képviselő 13 tagállam a technológiát elutasította. Ezek közé tartozik Magyarország, Németország, Franciaország, Görögország, Ausztria és Luxemburg is. 10 tagállam (az uniós népességének 27.49 százalékát képviselve) támogatta, 4 tagállam pedig tartózkodott (az uniós polgárok 37 százaléka képviseletében). 

Az Európai Parlament kiemeli:

annak ellenére, hogy a Bizottság elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát, továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését.

Mint ahogy azt az Európai Parlament is leírja, a Bizottság engedett a Syngenta Crop Protection NV/SA nevű belga székhelyű cég 2017-ben beadott kérelmének (ez a cég egy tengerentúli nagyvállalat leányvállalata). Ebben a kérelmező azt kérte az uniós testülettől, hogy engedélyezze a géntechnológiával módosított MZIR098 kukorica (ez egy géntechnológiával módosított kukorica) forgalomba hozatalát a belső piacon. 

A Syngenta korábban egyike volt annak a hat cégnek (BASF, Bayer, Dow Chemical, DuPont, Monsanto, Syngenta), amely az Egyesült Államok GMO-piacát uralta. 2016-ban azonban egyfajta átalakulási hullám ment végbe a piacon: a Dow és a DuPont, továbbá a Bayer és a Monsanto összeolvadt, a Syngentát pedig a ChemChina vásárolta fel.

Ezt a fajta kukoricát géntechnológia útján azért módosították, hogy toleránssá tegyék a glufonizáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, és hogy előállítson két rovarölő fehérjét (úgy nevezett Bt- vagy Cry-toxinokat), amelyek mérgezőek néhány kukoricával táplálkozó bogár lárvájára nézve. 

Megjegyzendő, hogy

a GMO-kukoricára vonatkozóan szántóföldi kísérleteket csak nyolc helyszínen végeztek, azokat is csak az Amerikai Egyesült Államokban.

Más olyan releváns tengerentúli kukoricatermelő területeken, mint például Brazília, Argentína, Paraguay vagy Uruguay viszont nem. 

A Cry-toxinok közvetettek az olyan hasznos állatokra nézve is károsak, mint a méhek. Szakmai állásfoglalások támasztják alá, hogy hogy a kukoricából a méhek ugyan közvetlenül nem állítanak elő mézet, viszont pollenjét a méhek kilométerekről begyűjtik, ennek nyomán pedig a mézbe is bekerül. A Cry-toxinok ezen kívül megváltoztathatják a méhek viselkedését is és sérülékennyé tehetik ezeket az állatokat a különféle parazita fertőzésekkel szemben is.

támasztják alá, hogy hogy a kukoricából a méhek ugyan közvetlenül nem állítanak elő mézet, viszont pollenjét a méhek kilométerekről begyűjtik, ennek nyomán pedig a mézbe is bekerül. A Cry-toxinok ezen kívül megváltoztathatják a méhek viselkedését is és sérülékennyé tehetik ezeket az állatokat a különféle parazita fertőzésekkel szemben is.

Ehhez képest sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, sem pedig a Bizottság nem kért további vizsgálatokat, megelégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket az USA-beli hatásvizsgálatok hoztak. 

Csakhogy az Egyesült Államokban merőben más megközelítéssel fordulnak a GMO-technológiához, mint jelenleg az uniós tagállamokban. A tengerentúli országban ugyanis a GMO-k szabadföldi felhasználását megelőző egészségügyi és környezeti kockázatfelmérés célja nem a biztonság bizonyítása, hanem csupán a felvetődő problémák feltárása a döntéshozatal megkönnyítése végett. Ez azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban mindaddig a piacon lehet egy GMO-termék, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik róla, hogy káros az egészségre. 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerepe az Európai Unióban, hogy tudományos szakvéleményt nyújtson és tájékoztasson az élelmiszerlánccal kapcsolatos - már ismert, illetve újonnan felmerülő - kockázatokról. Ennek ellenére az EFSA tavaly tudományos szakvéleményt készített, amelyben a testület annak ellenére sem kért mélyreható vizsgálatokat a GMO-technológiát illetően, hogy számos tudományos aggály merült fel annak alkalmazásával kapcsolatban. A tudományos szakvéleményben az EFSA kijelentette, hogy a GMO-kukorica összhangban áll az uniós joggal és azokkal a releváns irányelvekkel, amelyek a kockázatértékelés során jelentőséggel bírnak.

Az Európai Parlament teljes állásfoglalása itt olvasható el.

Dobozi Gergely

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2021. október 18. 22:12
Addig, amíg ártalmas hüvelyesek csoportja magyar- és természetellenes véleményezési lehetőséggel képviselhetik Magyarországot esély sincs arra, hogy a mellékletként közölt írás megértésre kerülhessen!
Valodi
2021. április 15. 21:12
Azért gondold csak meg ezt... Van egy 93 ezer négyzetkilométeres földrajzi tér, amin és aminek a biológiai potenciáljából és annak fenntartható használatából meg kell élni közel 10 millió embernek és utódaiknak. Ez ugye Magyarország. Akkor is, ha a Föld az Éggel összeszakad.... No, mostanság éppen ezt a potenciálunkat b@sszuk el végképp a fidesz jóvoltából! Épeszű ember evidenciaként tudja, hogy az élelmiszer elsősorban létfeltétel és nem áru. Nem "versenyképesen" és "gazdaságosan" kell megtermelni, hanem „minden körülmények között”. Ezt csakis helyben élő parasztcsaládok képesek biztosítani. A valódi falu nem lakó-, nyaraló vagy szegénytelep, nem is „jogi személy agráripari üzeme”, hanem egy emberi közösség és természeti környezete szerves egysége. Az életképes birtokméret az nem közgazdasági, hanem biológiai fogalom - életképes az a birtok, ami elsősorban a művelői saját biológiai létét, továbbá a munkamegosztás miatt a földközelből eltávolodott más családok élelmiszerét minden körülmények között - tehát kőolaj és béke híján is - képes megtermelni. Ahogyan nem létezik "életképes fegyvergyár", ugyanúgy nem lehet konkurense a helyi parasztcsaládoknak semmilyen virtuális képződmény, sem állam, sem jogi személy. Ha ilyen formáció áll átmenetileg a parasztcsalád helyén, akkor csupán közönséges, profitérdekből elkövetett tolvajlás történik a jövő generációk terhére - az összes ilyen formáció tehát káros és fölösleges.... Ne legyenek kétségeink - pusztulásra van ítélve az a falu és rajta keresztül az a nemzet, amely földjeinek jövedelme nem marad a helyi földművelő családoknál megélhetési jövedelemként „szétterítve”, hanem idegenek profitjaként elhagyja a területet!
Valodi
2021. április 15. 21:12
... höhöhö... mégis, mi lenne? Hát PROFIT! Mint itthon is: "A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés megbecsülése eredményezi a magyar fellendülést - tette hozzá a miniszterelnök, emlékeztetve adottságainkra, és megjegyezve, hogy a jó földjeink körülbelül 15 millió embert képesek ellátni egészséges élelmiszerekkel. Ez a két szám - 10 millió lakos és 15 millió ember ellátásnak a lehetősége - jól mutatja, hogy milyen üzleti lehetőségek rejlenek az ágazatban - fűzte hozzá." Csányi Sándor... rámutatott: nem elfogadható, hogy a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart úgy csináljuk, mint apáink, nagyapáink tették. - "...tartom, hogy az előttünk álló évszázad nagy üzlete az élelmiszer, az ásványvíz és az egészségügy...!" Azaz éhínség, ivóvízhiány, járványok - micsoda profit! De ugye mindig vannak hazaárulók, akik ezt akadályozzák.... Csányi Sándor: „…a derék Ángyán is, aki egy orvosi eset, véleményem szerint, vagy pedig tudatosan hazudik, a kettő között nem lehet más…” Ezért aztán - biztos, ami biztos - a Fidesz-alkotmányba is bele kellett foglalni: Alapszabály P) cikk 9.(2) "... az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre ... vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg." Nnnnnna, most jöhet az a kínai élelmiszerexport! Utána meg a vízözön....
yndi
2021. április 15. 21:12
A génkezelt termékek semmivel sem károsabbak, mint az ivóvíz. A betiltásuknak ugyanannyi tudományos alapja van, mint a boszorkányüldözésnek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!