A GDPR megsértése miatt kiszabott büntetések nem az amerikai technológiai vállalatokat, hanem az európai autóipart sújtják.
Rolf Schwartmann, a kölni Műszaki Egyetem médiajogi kutatóközpontjának vezetője cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy az altalános adatvédelmi rendelet (GDPR) megsértése miatt kiszabott bírságok tönkretehetik a német autóipart, míg a Facebookhoz hasonló technológiai óriásvállalatok könnyedén ki tudják gazdálkodni a büntetéseket. A szakértő szerint
Ahogy arról már múlt héten beszámoltunk, a Facebookot Írországban a GDPR megsértése miatt beperelték, és több adatvédelmi vizsgálat is folyik már az amerikai cég ellen, azonban eddig a vállalatnak semmilyen kompozíciót nem kellett fizetnie az adatszivárgások miatt. A visszaélések sokasodása, illetve a lassú felelőségre vonás azt jelzik, hogy a szabályozási környezet nem alkalmas a közel monopolhelyzetben lévő technológiai vállalatokkal szemben.
A hatályos uniós adatvédelmi rendelet szerint a vállalatok a GDPR megsértéséért legfeljebb az adott évi forgalmuknak négy százalékát kötelesek fizetni. A világ legnagyobb közösségi oldalának éves forgalma 2020-ban 72,23 milliárd euró volt, a maximális négy százalékos bírság 2,89 milliárd eurót jelentene, aminek úgy tűnik, nincs visszatartó ereje. Schwartmann összehasonlításképpen a Volkswagen-csoportot említi, melynek éves árbevétele 2020-ban 223 milliárd euróra rúgott. Így az adatvédelem súlyos megsértése esetén az árbevétel négy százalékával terhelhető bírság 8,92 milliárd eurót jelent.
Ha összehasonlítjuk a szankciós hatást, a Facebook éves forgalmának négy százaléka aligha visszatartó erejű, de a Volkswagen esetében ez veszélyezteti a vállalat létét. Vagyis a hatályos uniós szabályozás az európai gazdaság húzóiparának számító jármű szektort szigorúbban szankcionálja, mint azokat a külföldi óriáscégeket, melyeknél sorozatos visszaélések tapasztalhatók. Schwartmann helyzetértékelése alapján kijelenthető, hogy az Európai Unió olyan szabálykörnyezetet működtet, mely rendkívül negatívan érinti az európai gazdaság szereplőit.
A megoldás egy sokkal visszatartóbb erejű és igazságosabb szabályrendszer kidolgozásában rejlik:
Ez esetben látható a különbség, hiszen az amerikai tech vállalat sokkal nagyobb profitot termelt: a Facebook tavaly 24,49 milliárd euró nyereséget könyvelhetett el, míg a Volkswagen csak 8,8 milliárd eurót, a jóval magasabb értékesítés ellenére. Így a kiszabott büntetés mértéke is igazságosabb lenne, ráadásul, a Facebook végre felhagyna azzal a jelenleg használt üzleti modellel, melynek az adatvédelmi jogsértések a szerves részét képezik.
A német kormány jelenleg új szabályozáson dolgozik, ami államilag elismert szolgáltatókat vonna be a felhasználók és az online platformok (például Facebook, Google, Amazon) közé. Ezzel összekapcsolhatnák az ügyfeleket a vállalatokkal, és csak az ügyfél által kért felhasználói adatokat továbbítaná az online szolgáltató szervereire. Schwartmann üdvözli ezt az új tervezetet, ami nemcsak a verseny szempontjából lenne fontos, hanem az adatvédelem felé is döntő lépést jelentene, melyet a jövőben az egész EU-ra ki kellene terjeszteni.
Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: JENS SCHLUETER / AFP
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A brit lap szerint ha Párizs és Berlin képtelen komoly politikai döntéseket hozni erős kormányok hiányában, az Unió hónapokig vagy még tovább is mocsárban vergődhet.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
