Mianmarban orvosokat ítéltek el, a tüntetők festéket öntenek az utakra, az etnikai lázadók folytatják a harcot.
A mianmari katonai rezsim szerdán tizenkilenc orvost ítélt el az államcsíny utáni polgári engedetlenségi akciókban való részvétel miatt, eközben az ellenállás különböző formákban folytatódik az országban: a hatalommal szembenállók a meggyilkolt emberek vérét jelképező vörös festéket öntenek az utakra, az etnikai lázadók pedig hadműveletekkel dacolnak a kormány hadseregével.
A tizenkilenc orvos ellen azzal a váddal hoztak most ítéletet, hogy polgári engedetlenségi mozgalomban vettek részt „az államigazgatás működésének akadályozása céljával”.
Az orvosok nem először kerülnek a puccsisták célkeresztjébe
A hónap elején az ország második legnagyobb városában, Mandalayban riasztó gránátokkal és fegyverekkel akadályozták meg az orvosok tiltakozó megmozdulását, négyet közülük őrizetbe vettek.
A hírügynökségi jelentések szerint a két hónapja puccsal hatalomra került katonai kormányzat letartóztatási parancsot adott ki mintegy száz olyan ember ellen, aki az irodalom, a film- és képzőművészet, a zenei élet és az újságírás területén tevékenykedik, őket azért vonják felelősségre, mert – a hatóságok megfogalmazása szerint –
„olyan információkat terjesztenek, amelyek aláássák az ország stabilitását és a jogállamot”.
Az országban eközben a társadalom különböző csoportjai továbbra is a maguk lehetőségei szerint szállnak szembe a hatlommal. Civilek csoportjai szerdán vörös festéket fröccsentettek az ország útjaira, a kormányhivatalok elé, így emlékeztetve a halálos áldozatok kiontott vérére. A puccs óta összesen 714 ember lelte halálát a tiltakozások elleni fegyveres fellépés következtében. A tüntetők bojkottálják az ország legfontosabb eseménysorozatának számító újévi, a keddtől péntekig tartó Thindzsan-ünnepségeket.
Fokozódtak a harcok a nemzetiségek lakta területeken
Az utóbbi napokban fokozódtak a harcok a kacsin kisebbség gerillacsoportjai és a hadsereg között, miután március 25-én a Kacsini Függetlenségi Hadsereg (KIA) nevű lázadócsoport hatalmába kerített a kínai határ közelében egy katonai támaszpontot. Gerillaforrások szerint a kormányerők szombatól folyamatosan hajtottak végre támadásokat a lázadók ellen, hogy megpróbálják visszaszerezni a bázist. Mintegy háromezer falusi menekült el néhány napja a délkelet-mianmari Kacsin államból a szomszédos Thaiföldre.
Mivel a harcok a civil lakosságot is sújtják, több mint 24 ezer ember volt kénytelen elmenekülni a mianmari hadsereg légi és szárazföldi támadásai elől. Mianmarban szűnni nem akaró tüntetések zajlanak azóta, hogy a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és őrizetbe vette Vin Mjint államfőt, Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, az ország akkori de facto vezetőjét, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét.
(MTI/AP/Reuters/EFE)
Fotó: MTI/EPA
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Nem a bűnöző, korrupt ukrán vezetők halnak meg a fronton, de ők döntenek.
Hatalmas kihívásokat támaszt kontinensünkön a küszöbön toporgó demográfiai válság. Európa elöregedése megoldásért kiált, ám az EU-nak minden kérdésre csupán egyetlen válasza van.
