Az elmúlt fél évben megnövekedett azon vállalatok száma, amelyek a kockázat csökkentése érdekében régiónkba hoznák vissza a termelést Ázsiából. Ebből Magyarország is profitálhat, ha ki tudja használni innovációs lehetőségeit – fogalmazott Kürthy Attila, a Tungsram elnök-vezérigazgatói kabinetfőnöke.
Milyen tanulságok fakadnak a globális ellátási láncok működési problémáiból a koronavírus járvány következtében?
Az 1990-es évek végétől kezdett felerősödni, különösen a multinacionális vállalatok esetében, hogy globális ellátási lánc keretében törekednek termelésüket kiválósági központokba összpontosítani. Az akkor már globálisan fejlett információs technológia, a logisztika és az egyre több helyen elérhető szaktudás nem volt többé akadálya annak, hogy „bárhol” termelőüzemeket lehessen létrehozni. A termelés megfelelő méretgazdálkodása érdekében a helyi kisebb gyártásokat felváltották a nagy gyárközpontok, zömmel olyan helyeken, ahol volt olcsó és elérhető munkaerő. Így került át például az egyesült-államokbeli személygépkocsi gyártás jelentő része Mexikóba, sokszor épp a határ túloldalára.A 2010-es évektől a fokozódó árverseny a multinacionális vállalatok mellett a közepes méretű vállalatokat is arra kényszerítette, hogy termelésük egy jelentős részét Kínába, Dél-Kelet Ázsiába, Kelet-Európába vagy éppen Mexikóba vigyék át.
Ami most sok esetben problémát jelentett…
Igen. A koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések egyik napról a másikra alternatíva nélkül hagyták azon vállalatok egy jelentős részét, amelyeknek alapanyag beszerzése vagy késztermék gyártása a felvevő piacoktól távol helyezkedik el.
Az interkontinentális szállítmányozás során folyamatosak a jelentősen megnövekedő határidők és tovább emelkednek a költségek. A járvány miatti legnagyobb lezárás során pedig arra is akadt példa, hogy országhatárok között már csak vasúton lehetett átjuttatni a termékeket.A felelős gondolkodás így azt követeli meg, hogy egy rugalmas ellátási lánc keretében a termelés egy jelentős része földrajzilag is közel kerüljön a felvevő piachoz.
Melyek bizonyultak a legsérülékenyebb ellátási láncoknak?
Az ellátási láncoknál
Kifejezetten nehéz, ha kulcsalkatrészek vagy éppen maga a termék egy távoli országban készül. Emellett gondoljunk csak vissza, hogy milyen zavarokat okozott a koronavírus járvány első időszakában az olyan cikkek hiánya, mint a fertőtlenítőszer, a maszkok és egyéb védőfelszerelések vagy a lélegeztetőgépek.
Ehhez képest
Ezzel is erősítve azt a törekvést, hogy a fizikai termék mellé elengedhetetlen egy szolgáltatási csomag kiépítése.
Milyen közvetlen tanulságot érdemes levonniuk a vállalatoknak?
Az ökoszisztéma együtt dolgozó és gondolkodó vállalatok laza közössége. Az ilyen vállalatok például a gépjárműgyártásban kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően jobban ellenállnak a koronavírus okozta nehézségeknek.
Milyen stratégiával védekezett, védekezik a Tungsram Csoport a járvány idején?
A Tungsram Csoport egy nagyon komoly átalakuláson megy keresztül 2018 óta annak érdekében, hogy nemzetközi fényforrásgyártó vállalatból, a gyökerekhez visszatérve, innovatív, több üzletágban versenyző cég legyen. Mivel a vállalat több, mint 100 országban van jelen termékeivel, lehetőség nyílott arra, hogy olyan régiókra és projektekre fókuszáljunk, amelyeket kevésbé sújt a járvány. Emellett elkezdődött olyan termékek kifejlesztése, mint az UV-C fertőtlenítő szekrény, amely segíti a védekezést ebben a nehéz helyzetben.
Kína a járvány kitörésekor azonnal állami ellenőrzés alá vonta a területén működő, orvosi eszközöket előállító gyárakat. Milyen tendenciákat indíthat el mindez az ellátási láncok és a nemzeti gazdaságok kapcsolatában?
Tudomásul kell venni, hogy válsághelyzetben a mindenkori kormányzatok elsősorban a területükön élő embereket és a saját gazdaságukat próbálják megvédeni. Szélsőséges esetben akár a felügyeletet is átvehetik a nemzetgazdasági szempontból fontos termelő vállalatok fölött, biztosítva saját állampolgáraik biztonságát.
A közeljövőben várható, hogy
Ez az országok természetes törekvése.
Vagyis a globalizáció korszakából egy protekcionistább korszakba léphet a világ? Függetlenül a járványtól, az utóbbi évtizedben egy olyan törekvést lehetett megfigyelni, amely az ellátási láncok anyaországba vagy az ahhoz közeli régióba való telepítésére irányul.
A nagyvállalatok olyan rugalmas ellátási lánc kiépítésén dolgoznak, amely ellenállóbb a változásokkal szemben. Igyekeznek a partneri együttműködéseket kibővíteni és a kulcstermékek gyártását akár több alternatív helyszínen megoldani.
Ön szerint hogyan profitálhat ebből a közép-európai régió és Magyarország?
Az európai piacon versenyző multinacionális vállalatok számára Kelet-Közép-Európa egy reális alternatíva, amennyiben a versenyképesség megtartása mellett szeretnének kritikus alkatrészeket vagy termékeket a kontinensen előállítani. Emellett az elmúlt fél évben megnövekedett például azon közepes méretű vállalatok száma, amelyek a kockázat csökkentése érdekében Ázsiából hoznának vissza termelést a régiónkba. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek a döntések sok esetben az újonnan induló termékekre vonatkoznak, így jelentős hatásuk csak 2-3 év múlva lesz érezhető.Példaként említhető a járványhelyzet miatt egyik legjobban sújtott iparág, a légiközlekedés. Az elmúlt évtizedekben a folyamatos növekedés miatt nem volt hangsúly a karbantartások vagy a nagyjavítások átszervezésén. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy éppen Szingapúrban történő gyártás és karbantartás magas költségei átgondolásra késztetik ezen vállalatok vezetőit. Ennek eredményeként pedig akár Magyarországra is kerülhetnek ezek a tevékenységek.
Az Egyesült Királyság kiválása ebből a szempontból milyen hatásokkal járhat a közép-európai régió számára?
Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mivel továbbra sem tiszta, hogy a brit kiválás pontosan mit is hoz magával. Egyes multinacionális vállalatok, mint például a Toyota, ugyan bejelentették, hogy a termelés egy részét áthozzák Európába, de én úgy látom, hogy egyelőre a gazdasági szereplők többsége inkább kivár.
Egyre többet hallunk arról a fogalomról, hogy „purpose-driven company”. Milyen előnyökkel kecsegtet, és milyen veszélyei vannak?
Jelentős változások vannak az üzleti éleben. Megjelent három olyan tényező, ami a felelősen gondolkodó vállalat tulajdonosait befolyásolja. Először is a világban
Másodsorban felerősödik a gazdasági nacionalizmus, elég csak Kína és az Egyesült Államok viszonyára gondolni. A harmadik pedig az exponenciálisan növekvő technológiai fejlődés, különösen a digitális technológia mentén. Amennyiben egy vállalat úgy határozza meg a stratégiáját, hogy a fő cél a pénzérték maximalizálása a részvényesek felé, már nem lesz versenyképes. A ma modern vállalata a társadalmi felelősségvállalás mentén gondolkodik. Legyen az klímavédelem (go green), vagy elérhető termék mindenkinek (one laptop per child). Röviden: tégy jót és növekedni fogsz, „do good and grow beyond”.
Sokan azt az álláspontot képviselik, hogy a gazdasági globalizáció kimerülőben van. Ezzel szemben ugyanakkor a digitalizáció új lehetőségekkel kecsegtet. Hogyan látja ezt?
A digitalizáció új lehetőségeket ad még a világ talán leghagyományosabb iparága, a mezőgazdaság részére is. Az amerikai John Deere létrehozta például a MyJohnDeere app-et, ahol lehetőséget nyújt a gazdáknak a mezőgazdasági gépjárművek használata és a terméshozam közötti összefüggés követésére, valamint tudásbázisul szolgál a tapasztalatok megosztására. A drónok használata pedig hamarosan minden gazdának elérhető lesz, nem is említve mindazon elemzési lehetőségeket, amelyek alapja az összegyűjtött adatok sokasága.
Olyan vállalatóriások is, mint például a Siemens külön digitális platformot biztosít a termékei mellé, legyenek azok vasúti szerelvények vagy szélturbinák.
Hogyan lehet a közép-európai régió és benne Magyarország nyertese a digitális világnak?
Ugyan nagy részük nemzetközi nagyvállalatok részére végzi a munkáját, a tudásbázis viszont itt van országhatáron belül. A következő idők kihívása lesz, hogy hogyan tudjuk hasznosítani, apró pénzre váltani ezt a potenciált. Az elmúlt években megkezdődött a magyar ipar megerősödése. A hazai digitális szakemberek tudása adhatja azt a pluszt, hogy Magyarország az innováció élvonalába kerülhessen. A tudásban rejlik a magyar versenyképesség jövője, és ezért kulcsszerephez jut az oktatás és a tehetséggondozás.
A Tungsram „Company in a box” kezdeményezése pont azért született, hogy egy nagyvállalat támogatásával azok a vállalkozások is lehetőséghez juthassanak, amelyek nem rendelkeznek komoly infrastrukturális háttérrel. Itt olyan vállalati alaptevékenységek támogatásával, mint pénzügyi- és jogi szolgáltatások, emberi erőforrás menedzsment, információ technológia, nemzetközi beszerzés, finanszírozási tanácsadás és logisztika, be lehet kapcsolódni a Tungsram Csoport ökoszisztémájába, amely a költségmegtakarítás mellett jelentősen lerövidíti az adott üzlet felfutásának időtartamát.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
A CNN összeállítása megmutatja, a kínaiak már az amerikaiak nyakában lihegnek, ami a legfontosabb fegyvernemet illeti.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
