Tizenkét európai topklub megállapodott a régóta rebesgetett európai szuperliga létrehozásában. Az UEFA és a FIFA válaszul olyan szankciókkal fenyeget, amelyek a legrangosabb európai kupasorozat megszűnéséhez és a világbajnokság leértékelődéséhez vezethetnek.
2021. április 18-án, vasárnap délután derült ki, hogy az európai klubfoci 12 élcsapata aláírt egy megállapodást, amely szerint csatlakoznának az új szuperligához – számolt be az Origo. A portál cikke szerint amennyiben mindez megtörténik, az alapjaiban rengetné meg a labdarúgást, és globálisan az elmúlt száz év egyik legnagyobb változása lenne a sport világában.
Az UEFA és a FIFA ezért szinte azonnal megfenyegette a kezdeményezőket, többek közt azzal, hogy
de a nemzeti bajnokságokból és az európai kupákból is száműznék a renitens csapatokat. A klubok azonban egyelőre eltökéltnek tűnnek. Az európai labdarúgó szuperliga ötlete nem új dolog, már 1990 környékén szóba került, de mindeddig nem valósult meg.
Az új szuperligához a hírek szerint az alábbi 12 csapat csatlakozna: Manchester United, FC Liverpool, Chelsea FC, Arsenal, Tottenham, Manchester City (utóbbi még nem hozott végleges döntést), Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid, Juventus, AC Milan, Internazionale. A szervezők emellett győzködik a Bayern Münchent és a Borussia Dortmundot és a Paris Saint-Germain csatlakozása is felvetődhet.
A szuperliga létrejötte alapjaiban kérdőjelezné meg a Status Quo-t a világ labdarúgásában, ezért komoly fenyegetést jelent az UEFA-ra és a FIFA-ra nézve. Az európai- és a nemzetközi futballszövetség ezért érthető módon kapásból súlyos fenyegetéssel reagált.
A legjobb európai csapatok kiesése pedig alapjaiban rengetné meg az eddig legrangosabb európai kupasorozatot, az óriási pénzeket megmozgató BL-t.
A renitens klubokat ez nem érdekli, hiszen ők a saját maguk által alapított szuperbajnokságban játszanának minden héten olyan meccseket, amelyeket egy idényben a BL végjátékában, esetleg a sorsolás miatt egy-egy csoportmeccsen tudnak csak játszani.
hiszen kimaradnának a kevésbé fontos meccsek miatti kényszerű utazások és a játékosokat nagyon megterhelő kevésbé lényeges mérkőzések. A nemzeti bajnokságokból való kizárással hasonló a helyzet.
Ez a döntés nem a nagyokat, hanem a kisebb egyesületeket büntetné mivel így elesnének attól, hogy egyszer az idényben saját pályájukon fogadják a legnagyobbakat. Ráadásul a szuperliga létrehozását követően egyik csapatnak sem kellene izgulnia, hogy saját bajnokságában esetleg nem kerül a legjobb négy közé és nem tud elindulni a Bajnokok Ligájában.
Bár e döntéssel épp a vb értékét csökkenne, hiszen a torna nézettsége azonnal visszaesne a legnagyobb sztárok hiánya miatt. A fenyegetések után az UEFA és a FIFA közös közleményben határolódott el a kezdeményezéstől. Azt írták, hogy nem hajtanak fejet a szuperliga létrejötte előtt és megköszönik azoknak a német és francia csapatoknak, amelyek eddig nem csatlakoztak, hogy azok nem vesznek részt az új szuperbajnokság összehozásában.
Az UEFA régóta érzi, hogy problémás a helyzet, épp ezért egy ideje a BL megreformálását tervezik. Az új elképzelések szerint a Bajnokok Ligájában 2024-ben már nem 32, hanem 36 csapat szerepelne. Az együttesek pedig nem csoportokban vagy körmérkőzéses rendszerben, hanem irányított párosításokkal játszana egymással.
Az első kör párharcait sorsolnák, a többi pedig az eredmények fényében alakulna ki: a fordulók győztesei, vesztesei és döntetlenezői is egymás ellen lépnének pályára. A csapatok így tíz mérkőzést játszanának az egyenes kieséses szakasz előtt. Ez az eddiginél is nagyobb meccsterhelést jelentene, ráadásul 180 meccs után derülne ki, melyik 12 csapat esik ki. A szurkolók nagy része pedig valószínűleg nem követné a kedvenceik továbbjutása miatt tét nélküli meccseket, és a kisebb csapatok mérkőzéseit.
Ezzel szemben
egy 20 csapatos Szuperliga minden párharca érdekes lenne a futballrajongók számára, hiszen a 38 forduló minden meccsén a legnagyobb csapatokat láthatná játszani.
Érthető módon a nagy televíziótársaságok is az új bajnokságot preferálnák a kilúgozott BL-lel szemben. A Bajnokok Ligája ezzel gyakorlatilag teljesen elértéktelenedne és érdektelenné válna, és főleg sokkal kevesebb pénzt hozna az UEFA konyhájára. A klubok pedig türelmetlenek, a szuperliga 2022-ben más el is startolhat.
A Szuperliga létrehozása óriási összegeket hozna a résztvevő óriáskluboknak. A hírek szerint ezek a csapatok a belépésért 350 millió eurót kapnának, ami még a legnagyobban költségvetésében is komoly tétel. Egy BL győztes csapat például a meccsekből egy adott évben maximum 100 millió eurót tud összeszedni.
A csapatok részértől az egészet indokolttá teszi, hogy bár meglepő lehet, de sok esetben ingatag a pénzügyi hátterük. A Barcelona például jelenleg a csőd szélén van, de a többiek is komoly bevételkiesést könyvelhettek el többek közt a jegybevételek koronavírus miatti kiesése következtében.
És hogy ki fizetné mindezt?
A közvetítési jogok pedig a DAZN nevű cég tulajdonában kerülnének. Az új szuperliga - a tervek szerint - 2022-ben indulna el.
De a pénz mellett van más is: Az európai topcsapatok legtöbbjének elege a FIFA és az UEFA vezetői szemléletéből és hiteltelenségéből. Miközben az UEFA épp a szolidaritást kéri számon rajtuk félnek, hogy elveszítik eddigi befolyásukat a klubok és a versenysorozatok fölött, és pénzek feletti diszponálás lehetőségét.
Borítókép: Mandiner összeállítás, Pixabay
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Több mint 550 millió eurót kellett volna eltüntetni – nem sikerült.
A döntőt május végén Budapesten, a Puskás Arénában rendezik.
Ezt Hollywoodban sem írhatták meg volna jobban.
Kedvenc klubjairól is beszélt a miniszterelnök politikai igazgatója.
A közvetlen élmezőnyben nem változott a sorrend.
Nem fogta vissza magát a szókimondó norvég.
A lapszám ezúttal is olyasfajta „ökologikus szemléletet” közvetít, amely nem modern ideológiákból táplálkozik, hanem a hagyományos tudás- és életformák elválaszthatatlan része.
Ezek volt a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
