A mesterséges intelligencia szabályozásával iránymutatóvá válna az EU

Közel három évvel ezelőtt, 2018 májusában lépett életbe az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR), és úgy tűnik, a 27 országból álló blokk továbbra is lépést kíván tartani a modern technológiák fejlődésével. Ez támasztaja alá az Európai Bizottság nemrég megjelent javaslatcsomagja, mely a mesterséges intelligencia kiterjedt, uniós szintű szabályozását vetíti elő, célja pedig a magas kockázatú MI-alkalmazások használatának korlátozása. 

Elengedhetetlen a mesterséges intelligencia szabályozása

ugyanakkor csak azon a területeken igyekszik konkrét szabályozást bevezetni, ahol már most is gyakoriak a visszaélések. Egyrészt betiltanák azokat a manipulálásra használható MI-rendszereket, amelyek veszélyeztetik az emberek biztonságát, megélhetését. Másrészt pedig magas kockázatúnak minősítenék azokat a technológiákat, amelyek sérthetik az uniós jog által védett alapvető értékeket, így a szabadságjogokat és a magánélethez való jogot. Ilyen, magas kockázatú technológiának számít a nyilvános helyeken alkalmazott biometrikus azonosító rendszerek, valamint a munkaerőtorozásánál, illetve a hitelbírálati minősítéshez használt MI-alapú alkalmazások is.

A cél, hogy az MI-technológia során a szolgálatók megfelelő tájékoztatásban részesítsék a felhasználókat, a megosztott adatok nyomon követhetőek legyenek és nagyobb hangsúlyt kapjon a kiberbiztonság. A magas kockázatúnak minősített rendszereknél továbbá elvárás lenne, hogy még piacra kerülésük előtt vizsgálják azt, hogy a termékek megfelelnek-e az előírásoknak. 

Ugyanakkor Brüsszel más MI-rendszerek esetében csak minimális, nagyobb átláthatóságot és a felhasználók tájékoztatását célzó szigorítást vezetne be. Ilyenek többek között a chatbotok, az érzelemfelismerő rendszerek, valamint az egyre népszerűbbé váló, úgynevezett deep fake rendszerek is. Utóbbi az angol „deep learning” (mély tanulás) és „fake” (hamis) szavakból tevődik össze, és olyan fotókat, videókat jelent, amelyeket a mesterséges intelligencia eszközével manipuláltak. A megtévesztésre alapuló technológia a szórakoztatás célját is szolgálhatja, azonban könnyű visszaélni vele, így elengedhetetlen a felhasználók fokozottabb védelme. 

Komoly kihívásokkal néz szembe az uniós szabályozás

A mesterséges intelligencia szabályozása a világban még gyerekcipőben jár, hiszen

A jogvédő aktivisták, így például a brüsszeli European Digital Rights munkatársa, Sarah Chander arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bizottság által kidolgozott előzetes normaszöveg nem elég pontos. A pontatlanságok kiskapukhoz vezetnek, amiket a vállalatok és fejlesztők ki tudnak használni, ezzel pedig sérülnek a felhasználók jogai.

A szabályozást ellenző technológiai vállalatok és lobbiszervezetek pedig már arról beszélnek, hogy a túlzott uniós szigorítás visszavetheti a mesterséges intelligencia fejlődését Európában. Benjamin Mueller, a Centre for Data Innovation think tank elemzője szerint azzal, hogy a Bizottság szabályozza a mesterséges intelligencia használatát, kiszorítja az új technológiát az informatikai fejlesztésekből. Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy tűnik, számolt ezzel a kritikával. A javaslatban ugyanis szerepel egy olyan szabályozó tesztkörnyezet kialakítása (Regulatory Sandbox), amely elősegítheti, hogy a fejlesztők meghatározott ideig ellenőrzött környezetben tesztelhessék az új rendszereket, vagyis a vállalatoknak nem kell tartaniuk az esetleges büntetésektől sem.

Ahogy azt a megfogalmazott kritikák is alátámasztják, 

Könnyen lehet, hogy az Európai Unió egy több éven át tartó jogalkotási folyamat elébe néz, elég csak arra gondolni, hogy a GDPR megalkotása és elfogadása között négy év telt el. Tény, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásával az EU a nemzetközi térben meghatározó, iránymutató szereplővé válhat, azonban Brüsszelnek arra is törekednie kellene, hogy a technológiai forradalom közepette a kontinens az európai fejlesztések támogatásával, az európai érdekek képviseletével képes legyen felzárkózni az Egyesült Államokhoz. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Pixabay