A „Balkán mészárosának” is nevezett férfi műtéten esett át, ezért halasztották az ítélet kihirdetését.
Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) június 8-án hoz ítéletet a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok fellebbezése ügyében – tájékoztatott a törvényszéki mechanizmus pénteken.
Halasztott ítélet
Mladic a 2017-ben hozott, életfogytig tartó szabadságvesztést elrendelő ítélet ellen a következő év márciusában nyújtott be fellebbezést, az ENSZ felügyelete alatt működő nemzetközi ügyészség tavaly augusztusban azonban a határozat fenntartását kérte. A hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmus pénteken, rövid közleményében azt közölte: a bírái
Az ítélet kihirdetését az eredeti ügyrend szerint tavaly márciusra ütemezték, azt azonban el kellett halasztani, egyrészt mivel a „Balkán mészárosának” is nevezett férfi műtéten esett át, másrészt a koronavírus okozta járványhelyzet miatt. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet a boszniai horvátok hat egykori vezetője, köztük Ratko Mladic ellen muszlimok terhére a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatás ügyében.
Közel kilencezer bosnyákot mészároltak le Srebrenicában
Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztárasági Hadsereg 1995 júniusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború legvéresebb tragédiája volt. Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/UN-IRMCT
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Utánanéztünk, hogy áll a TISZA Párt elnökével szoros kapcsolatot ápoló portál a külföldi „pályázatokkal”.
