Ryszard Legutko szerint Európa politikai fősodra valójában kommunista agendát hajt végre, amelynek részeredménye, hogy Európa mára elszigetelte magát saját hagyományaitól.
A Le Figarónak adott interjújában Ryszard Legutko professzor, a lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője a nemzetállamok gyengüléséről, az egységes európai identitásról és az európai társadalmak átformálódásáról beszélt. Az interjú apropójául a filozófus-politikus februárban megjelent legújabb, The Demon in Democracy: Totalitarian Temptations in Free Societies (A demokráciában lakozó démon: a szabad társadalmakat fenyegető totalitárius csábítások) című könyve szolgált. Művében Legutko a nyugati liberális demokráciákban való mély kiábrándultságának ad hangot, emellett állítja, hogy a liberális demokráciák és a kommunizmus számos tekintetben hasonlítanak egymásra.
„Az első dolog, amely figyelmemet felkeltette az a meleg fogadtatás volt, amelyben a kommunista rezsim korábbi vezetőit a rendszerváltást követően átalakult Lengyelország és az Európai Unió közélete részesítette.” - számol be az interjúban Legutko, aki szerint úgyszintén szembeötlő az is, hogy annak idején konzervatív antikommunista politikusként mégis mellőzöttséget kényszerült átélni a rendszerváltás utáni Lengyelországban.
„Az Európai Parlamentben a kommunisták a politikai fősodor részei! Hiába hordta be az országba a korábbi miniszterelnök Leszek Miller – korábbi kommunista pártfunkcionárius – zsákszámra a kommunista összeomlás idején a szovjet Politbüro által adományozott pénzt, ma a politikust az européer szemléletmód mintapéldájaként tüntetik fel; mindeközben engem pedig veszélyes külsősként.” - fakadt ki az interjúban Ryszard Legutko.
Legutko beszámol arról is, hogy az európai pártok egyre nagyobb hasonlóságot mutatnak egymással, ezzel együtt pedig egyre karakteresebben azonosulnak a baloldali politikával. A filozófus szerint ennek hátterében minden bizonnyal a baloldali ideológiák 1968-as – forradalmi – sikere állhat a kulturális szférában. Példaként Legutko az európai szocialistákat és a zöldeket (a kommunistákat és a liberálisokat) hozza. Legutko szerint ezt a fajta átrendeződést az okozza, hogy a konzervatívok egész egyszerűen letették a fegyvert.
A lengyel politikus-filozófus állítását a melegházasság intézményének legalizálásán keresztül támasztja alá: Franciaországban a szocialisták bevezették be, Nagy Britanniában a konzervatívok, Németországban pedig a kereszténydemokraták és a szocialisták koalíciója.
Legutko súlyos problémának tartja, hogy
A fősodratú politika ugyanis a lépésenkénti társadalomjavítás (social engineering) megszállottjává vált, amely projekt célja, hogy a társadalmat újrastrukturálva egyfajta új európai nemzetté kovácsolja a kontinens társadalmait. Ez Legutko szerint egyfajta új, többé-kevésbé homogén identitást adna a polgároknak; tulajdonképpen egy új embertípust hozva létre, amelynek farvizén a nemzetek és a nemzeti sajátosságok gyengülésével lehet számolni.
Legutko az interjúban felhívja a figyelmet arra is, hogy a kommunisták mindig is ezt akarták: nevezetesen egy új emberképet létrehozni, amely az „újbeszélt” alkalmazva maga mögött hagyja a szervesen fejlődő nyelveket. E folyamat részeként az emberek mentalitása egyetlen, a való világ jellegzetességeire kevéssé reflektáló ideológia mentén jellemezhető majd. Talán kevéssé meglepő, hogy példaként a filozófus Orwell 1984 című könyvét említi.
„A liberálisok úgy döntöttek, hogy kettő helyett ötven nem létezik!” – fakadt ki Legutko – „A mind az 50 nem bevezetésére irányuló szándék mellett következetes törekvések mutatkoznak a meglévő struktúrák felszámolására. Valójában arról van szó, hogy az egyféleséget a sokféleségbe bújtatva hozzák el.” - rögzíti a filozófus.
Legutko szól a Nyugat Lengyelországi „helytartóiról” is. Szerinte a nyugati közösség nagykövetei Varsóban kormányzóként viselkednek, nyíltan kritizálva a lengyel kormányt például az abortusz kapcsán megfogalmazott állásfoglalását illetően – nem törődve azzal, hogy ez szuverenitási kérdés.
”„Jó okunk van a szörnyülködésre”
– jegyzi meg a filozófus-politikus, aki szerint visszásnak hat, hogy az európaiak a gyarmati struktúrákat kritizálják, holott Brüsszel hívei ma is gyarmattartóként viselkednek, miközben egyfajta ideológiai agendát hajtanak végre.
Legutko szerint tehát összességében a nyugati civilizáció mély morális és spirituális válságba került, amelynek közepette az emberek kiüresedettnek, és egymástól elidegenedettnek érezhetik magukat. S joggal érezhetik, ugyanis Legutko szerint Európa elvágta saját kultúrájától szigetelte el magát.
Fotó: WIKTOR DABKOWSKI / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Ők a következők.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
