Peking szerint hazudtak az ujgurokat illetően.
A kínai külügyminisztérium szankciókkal sújtott pénteken kilenc brit állampolgárt és négy jogi személyt válaszul arra, hogy az Egyesült Királyság más országokkal közösen szankcionált kínai állampolgárokat az északnyugat-kínai Hszincsingban elkövetett emberjog-sértések miatt.
Az ellenszankciók mások között Iain Duncan Smith-t, a brit Konzervatív Párt korábbi elnökét, valamint a párt emberi jogi bizottságát érintik.
Kitiltás a „hazugságokért”
A kínai külügyminisztérium az intézkedést azzal indokolta, hogy az érintettek „hazugságokat és félrevezető információkat” terjesztenek Hszincsinagról. A szankciók értelmében az illetők és családtagjaik nem léphetnek Kína területére és nem folytathatnak üzleti tevékenységet kínai vállalatokkal.
A héten az Európai Unió és Kína között is diplomáciai vita alakult ki Hszincsiang miatt. Peking hétfő este tíz uniós tisztségviselőt és négy intézményt sújtott szankciókkal válaszul arra, hogy az unió négy kínai tisztségviselőt és egy jogi személyt szankcionált a kínai autonóm területen történt jogsértésekre hivatkozva.
Az Egyesült Államok és Kanada szintén alkalmazott szankciókat kínai tisztségviselőkkel szemben az ügyben, de velük szemben Peking még nem tett ellenlépéseket.
Peking továbbra is tagad
Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszersterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el.
Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.
(MTI)
Címlapképen: Hszi Csinping elnök
Kép forrása: Li Gang / AFP
A Wall Street Journal elemzése sokkoló képet fest: a kontinens vezetői ráébredtek, hogy Amerika és Kína már a fejünk felett osztja újra a világot.
A miniszterelnök célja, hogy Magyarországon ne alakuljon ki energiaválság, és ne emelkedjenek az energiaárak a háború és a szankciók következtében.
A kormányfő azt is elárulta, hogy szóba kerül-e a béke kérdése az orosz elnökkel folytatott tárgyaláson.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
A Célpont bemutatja, hogyan úsztuk meg azt, amibe Bulgária és Románia éppen belerokkan.
Mivel a japán miniszterelnök nem volt hajlandó visszavonni a Kína megtámadására vonatkozó kijelentését, Donald Trumpnak kellett közbelépnie.
A gyanúsítottaknak felrótt cselekményért 5 évtől 30 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Már most retteg a román Energiaügyi Minisztérium.
