Nyugat 2021: hatalmas orosz katonai mozgósítás kezdődött az ukrán határon

„Oroszország nemrég a közelgő „Nyugat 2021” elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre” – mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök kedden a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek.

Csapatösszevonások kezdődtek a Krímben

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt

ami már – szavai szerint – összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára. Homcsak azt is elmondta, hogy a Krím 2014-es megszállása óta Oroszország 32 700 főre növelte katonai jelenlétét a félszigeten. Hozzátette, hogy március közepén, a krími Opuk gyakorlótéren az orosz hadsereg két zászlóalj, illetve tüzérség részvételével gyakorolta a légi és tengeri támadó alakulatok leszállását. A gyakorlatok után a katonai egységek a gyakorlótér területén maradtak. Ezek után még további öt zászlóalj csatlakozott hozzájuk.    

Komoly incidensek voltak a Donbassban is

A vezérkari főnök felfedte az ülésen a tavaly nyár óta érvényben lévő tűzszünet óta múlt pénteken történt legsúlyosabb támadás részleteit, amelyben

Az ukrán parlament a nap folyamán határozatot fogadott el a Donyec-medencei fegyveres konfliktus utóbbi időben tapasztalható kiéleződéséről, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a politikai és gazdasági nyomást Oroszországra. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakciója tiltakozásul kivonult az ülésteremből.    

Az ukrán parlament a nemzetközi szervezetekhez fordul

A törvényhozás a határozatban felszólította még a nemzetközi intézményeket, hogy vizsgálják ki az Oroszország által elkövetett nemzetközi, illetve emberi jogsértéseket. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy

továbbá a Moszkva által támogatott szakadárok akadályozzák az EBESZ megfigyelői missziójának működését az általuk ellenőrzött területeken. Ezen felül a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoport munkája is már hónapok óta különböző ürügyek miatt akadozik. A parlament az ülésen törvényt fogadott el, amelynek értelmében mozgósítás kihirdetése nélkül is lehet ezentúl tartalékosokat behívni a hadseregbe, ha eszkalálódik a helyzet a kelet-ukrajnai fronton.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko