Új ország kopogtat Brüsszel ajtaján: „Oroszországnak nyilvánvalóan vannak aggodalmai”

A kaukázusi ország vezetője 2023-ban az Európai Parlamentben már jelezte, hogy hazája kész közeledni az EU-hoz.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön ismét kezdeményezte Armen Szárkiszján elnöknél új vezérkari főnök kinevezését Artak Davtján altábornagy személyében, miután első kérelmét az államfő elutasította, de Szárkiszján másodjára is elvetette a kinevezést.
Pasinján szerdán az alkotmányra hivatkozva felmentettnek nyilvánította elődjét, Onik Gaszparjánt. A kormányfő sajtóirodájának tájékoztatása szerint Pasinján indoklást is csatolt az államfőnek megküldött újbóli kérelméhez. Az örmény jog szerint az újbóli kérelem beterjesztését követően az államfőnek három napja van arra, hogy aláírja a kinevezésről szóló rendeletet, vagy alkotmánybíróság elé utalja az ügyet. Az államfői hivatal azonban a második elutasító döntéshez csatolt közleményben tudatta, hogy Szárkiszján nem fordul a taláros testülethez.
„Emlékeztetünk arra, hogy az államfő 2021. március 10-én egyszer már az alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg a katonai szolgálatról és a katonák jogállásáról szóló törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróság döntése és az elfogadott intézkedések nagyban kihatnak a vezérkari főnök kinevezésével, illetve felmentésével kapcsolatos jogi eljárásrendre” – áll az elnöki hivatal közleményében.
de a miniszterelnök kérelmére felmentették tisztségéből, s helyére kinevezték azt az Onik Gaszparjánt, aki februárban a kiéleződött belpolitikai feszültségekre hivatkozva lemondásra szólította fel Pasinjánt és kormányát. A miniszterelnök ezt hatalomátvételi kísérletnek minősítette, kétszer is kezdeményezte Gaszparján leváltását Armen Szárkiszján államfőnél, de ő ezt mindkétszer elutasította.
A dél-kaukázusi egykori szovjet tagköztársaság azután került válságba, hogy az örmény hadsereg vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinján kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel. Február 25. óta folyamatosak a tömegtüntetések Pasinján ellen, de mellette is.
(MTI)
Fotó: MTI/AP