Örményország egyre kiszolgáltatottabb – szakértőket kérdeztünk az ország lehetőségeiről
Forrong a kaukázusi térség. Bakodi Péter írása.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön ismét kezdeményezte Armen Szárkiszján elnöknél új vezérkari főnök kinevezését Artak Davtján altábornagy személyében, miután első kérelmét az államfő elutasította, de Szárkiszján másodjára is elvetette a kinevezést.
Pasinján szerdán az alkotmányra hivatkozva felmentettnek nyilvánította elődjét, Onik Gaszparjánt. A kormányfő sajtóirodájának tájékoztatása szerint Pasinján indoklást is csatolt az államfőnek megküldött újbóli kérelméhez. Az örmény jog szerint az újbóli kérelem beterjesztését követően az államfőnek három napja van arra, hogy aláírja a kinevezésről szóló rendeletet, vagy alkotmánybíróság elé utalja az ügyet. Az államfői hivatal azonban a második elutasító döntéshez csatolt közleményben tudatta, hogy Szárkiszján nem fordul a taláros testülethez.
„Emlékeztetünk arra, hogy az államfő 2021. március 10-én egyszer már az alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg a katonai szolgálatról és a katonák jogállásáról szóló törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróság döntése és az elfogadott intézkedések nagyban kihatnak a vezérkari főnök kinevezésével, illetve felmentésével kapcsolatos jogi eljárásrendre” – áll az elnöki hivatal közleményében.
de a miniszterelnök kérelmére felmentették tisztségéből, s helyére kinevezték azt az Onik Gaszparjánt, aki februárban a kiéleződött belpolitikai feszültségekre hivatkozva lemondásra szólította fel Pasinjánt és kormányát. A miniszterelnök ezt hatalomátvételi kísérletnek minősítette, kétszer is kezdeményezte Gaszparján leváltását Armen Szárkiszján államfőnél, de ő ezt mindkétszer elutasította.
A dél-kaukázusi egykori szovjet tagköztársaság azután került válságba, hogy az örmény hadsereg vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinján kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel. Február 25. óta folyamatosak a tömegtüntetések Pasinján ellen, de mellette is.
(MTI)
Fotó: MTI/AP