Magyarország végre nincs egyedül: nyolc ország ment neki az EU-nak, azonnali változást követelnek
A javaslat csökkentené az árakat.
Nikol Pasinján nagy belpolitikai nyomás alá került az Azerbajdzsántól ősszel elszenvedett hegyi-karabahi háborús vereség miatt.
A résztvevők először a parlament épületénél tüntettek, majd a főváros központi, Bagramján marsall nevét viselő sugárútján haladtak végig, és a belvárosi utcákon sétálva visszatértek a parlament épületéhez. A menetet rendőrök kísérték, incidensek nem történtek, a tiltakozók zöme békésen távozott a demonstráció után. A tiltakozó menet élén Vazgen Manukján volt kormányfő, a Mozgalom a haza megmentéséért ellenzéki mozgalom vezetője ment, akit azzal vádolnak a hatóságok, hogy az alkotmányos rend megingatására szólított szónoklataival.
Pasinján nagy belpolitikai nyomás alá került az Azerbajdzsántól ősszel elszenvedett hegyi-karabahi háborús vereség miatt, és az utóbbi hetekben szinte mindennapossá váltak a miniszterelnök távozását követelő tüntetések. A kormányfő a minap bejelentette, hogy hajlandó lenne előrehozott parlamenti választásokat tartani, amennyiben az ellenzék elfogadja konzultációk megtartására vonatkozó javaslatát. A miniszterelnök a régi hatalom, különösen pedig Szerzs Szargszján volt államfő számlájára írta, hogy Onik Gaszparján vezérkari a főnök múlt héten lemondásra szólította fel őt és kormányát. Pasinján ezt hatalomátvételi kísérletnek minősítette, kétszer is kezdeményezte Gaszparján leváltását Armen Szárkiszján államfőnél, de ő ezt mind a kétszer elutasította.
A dél-kaukázusi egykori szovjet tagköztársaság azután került válságba, hogy az örmény hadsereg vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinján kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel. Február 25. óta folyamatosak a tömegtüntetések Pasinján ellen, de mellette is.
Nikol Pasinján két éve került hatalomra egy korrupcióellenes tiltakozási hullám nyomán, amely Szerzs Szargszján bukásával végződött.
(MTI)