Előrehozott választások jöhetnek Örményországban

„Előrehozott választásokat tarthatunk 2021-ben, ha az ellenzék, különösen a parlamenti ellenzék beleegyezik ebbe (aláírva a memorandumot)” – hangsúlyozta Pasinján a parlamentben mondott beszédében. Mint mondta, ebből a célból egyeztetésre hívta az ellenzéki frakciók vezetőit. A Reuters hírügynökség értesülése szerint az örmény ellenzék azonban elutasította a kormányfő javaslatát az előrehozott választásokról, ha a miniszterelnök előzetesen nem mond le.    

A kormány ragaszkodik a memorandumhoz

Pasinján már korábban is bejelentette, hogy kész előrehozott parlamenti választásokat tartani, amennyiben az ellenzék aláír egy egyetértési nyilatkozatot arról, hogy lemondása esetében ellenfelei nem fognak saját miniszterelnök-jelöltet állítani a parlamentben voksolásra.    

Az épületet a biztonsági erők több száz tagja védi teljes rohamfelszerelésben. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a különleges alakulatok tagjait is mozgósították. A tüntetők számát a híradás időpontjában négy-ötezerre becsülték.    

Gegam Manukján, az Örmény Forradalmi Szövetség (Dasnakcutjun) ellenzéki párt szóvivője szerdán a Mozgalom a haza megmentéséért ellenzéki mozgalom tüntetésén kijelentette, hogy az ellenzék egyik vezéralakja Vazgen Manukján volt kormányfő ellen bűnügyi eljárás indult erőszakos hatalomátvételre, illetve az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására való felhívások miatt.   

Az ellenzék jelöltje: Vazgen Manukján

Decemberben 17 ellenzéki párt állapodott meg abban, hogy közös miniszterelnök-jelöltet indít Vazgen Manukján személyében, ha a hivatalban lévő Pasinján lemondana. Pasinján, aki súlyos belpolitikai nyomás alá került az ország Azerbajdzsántól ősszel elszenvedett hegyi-karabahi háborús veresége óta, tüntető hívei előtt hétfőn bejelentette, hajlandó lenne előrehozott parlamenti választásokat tartani, amennyiben az ellenzék elfogadja konzultációk megtartására vonatkozó javaslatát. Beszédében a miniszterelnök a régi hatalom, különösen pedig Szerzs Szargszján volt államfő számlájára írta, hogy

Pasinján hatalomátvételi kísérletnek minősítette ezt és közölte, kezdeményezte Gaszparján leváltását. Armen Szárkiszján elnök ezt azonban kétszer is elutasította.    

A hegyi-karabahi háború óta forr az örmény belpolitika

A dél-kaukázusi egykori szovjet tagköztársaság azután került válságba, hogy az örmény hadsereg vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinján kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel.

Nikol Pasinján két éve került hatalomra egy korrupcióellenes tiltakozási hullám nyomán, amely Szerzs Szargszján bukásával végződött.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/Photolure/Sztyepan Poghoszjan