Nikol Pasinján örmény kormányfő szerdán ismét közölte, hogy hajlandó még az idén előrehozott választásokat tartani, amennyiben az ellenzék aláír egy erről szóló memorandumot.
„Előrehozott választásokat tarthatunk 2021-ben, ha az ellenzék, különösen a parlamenti ellenzék beleegyezik ebbe (aláírva a memorandumot)” – hangsúlyozta Pasinján a parlamentben mondott beszédében. Mint mondta, ebből a célból egyeztetésre hívta az ellenzéki frakciók vezetőit. A Reuters hírügynökség értesülése szerint az örmény ellenzék azonban elutasította a kormányfő javaslatát az előrehozott választásokról, ha a miniszterelnök előzetesen nem mond le.
A kormány ragaszkodik a memorandumhoz
Pasinján már korábban is bejelentette, hogy kész előrehozott parlamenti választásokat tartani, amennyiben az ellenzék aláír egy egyetértési nyilatkozatot arról, hogy lemondása esetében ellenfelei nem fognak saját miniszterelnök-jelöltet állítani a parlamentben voksolásra.
Az épületet a biztonsági erők több száz tagja védi teljes rohamfelszerelésben. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a különleges alakulatok tagjait is mozgósították. A tüntetők számát a híradás időpontjában négy-ötezerre becsülték.
Gegam Manukján, az Örmény Forradalmi Szövetség (Dasnakcutjun) ellenzéki párt szóvivője szerdán a Mozgalom a haza megmentéséért ellenzéki mozgalom tüntetésén kijelentette, hogy az ellenzék egyik vezéralakja Vazgen Manukján volt kormányfő ellen bűnügyi eljárás indult erőszakos hatalomátvételre, illetve az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására való felhívások miatt.
Az ellenzék jelöltje: Vazgen Manukján
Decemberben 17 ellenzéki párt állapodott meg abban, hogy közös miniszterelnök-jelöltet indít Vazgen Manukján személyében, ha a hivatalban lévő Pasinján lemondana. Pasinján, aki súlyos belpolitikai nyomás alá került az ország Azerbajdzsántól ősszel elszenvedett hegyi-karabahi háborús veresége óta, tüntető hívei előtt hétfőn bejelentette, hajlandó lenne előrehozott parlamenti választásokat tartani, amennyiben az ellenzék elfogadja konzultációk megtartására vonatkozó javaslatát. Beszédében a miniszterelnök a régi hatalom, különösen pedig Szerzs Szargszján volt államfő számlájára írta, hogy
Pasinján hatalomátvételi kísérletnek minősítette ezt és közölte, kezdeményezte Gaszparján leváltását. Armen Szárkiszján elnök ezt azonban kétszer is elutasította.
A hegyi-karabahi háború óta forr az örmény belpolitika
A dél-kaukázusi egykori szovjet tagköztársaság azután került válságba, hogy az örmény hadsereg vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinján kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel.
Nikol Pasinján két éve került hatalomra egy korrupcióellenes tiltakozási hullám nyomán, amely Szerzs Szargszján bukásával végződött.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Photolure/Sztyepan Poghoszjan
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
A Nyugat-Balkán esete után a Kaukázus államaiban sem bíznak már az Európai Unióban
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A csoportelső hatalmas kiütéssel feledtette a dublini blamát.
Más kérdés, hogy jó lenne-e az nekünk...
Ebbe tönkre fognak menni a magyar családok
A bukott miniszterelnök-jelölt ismét megnyomta a kampányhajrát.
