Újabb zöld őrület? Teljesen kitiltanák Berlin belvárosából az autósokat

Képzelje el, hogy Budapest belvárosából gyakorlatilag eltűnnek az autók! Mondjuk, hogy a Hungária körút gyűrűjétől befelé nem lehet autóval közlekedni a fővárosban, csak gyalog, biciklivel, rollerrel vagy tömegközlekedéssel. Furcsa ötletnek hangzik? Az is.

– a vonatkozó törvénytervezetet már be is nyújtották a város szenátusának.

A koronavírus-járvány miatt lecsökkent közúti forgalom ellenére Berlin továbbra is Németország dugófővárosa. Az ADAC adatai szerint a berlini autósok tavaly is majdnem húszezer órán keresztül ültek különböző forgalmi dugókban, ami országszerte rekordnak számít, ráadásul ez alig háromezer órával kevesebb, mint a 2019-es adat, amikor még nem home office-ból dolgozott fél Németország. A lassan négymilliós fővárosban ráadásul meredeken emelkedett az autók száma az elmúlt tíz évben – 2010 óta több mint egymillió új személyautót helyeztek forgalomba Berlinben –, és akkor még nem is említettük a fővárost körülölelő brandenburgi agglomerációban szaporodó kocsikat.

Röviden: a világ számos nagyvárosához hasonlóan Berlint is kezdik megfojtani az autók, ez pedig egyre többeket zavar.

Berlin S-Bahn térképe

Autóval a városba? Egy évben legfeljebb tizenkétszer

Egy februárban benyújtott törvénytervezet radikálisan oldaná meg Berlin autóproblémáját. A berlini belváros autómentessé tételéért indított kezdeményezés lényegében kitiltaná az autókat a főváros tágabban értelmezett magjából. A városi gyorsvasút, az S-Bahn körgyűrűje által határolt belvárosi részre a jövőben csak évi tizenkét alkalommal hajthatnának be autóikkal az emberek, ekkor is csak indokolt esetekben. És nem, a munkába járás nem számít indokolt esetnek, és az sem számít, ha valakinek elektromos autója van.

ha valamiért metróra kell szállniuk autó helyett – ők a tervezet szerint rendkívüli behajtási engedélyhez jutnának. A törvénytervezet kidolgozói nem részletezték, hogy mely társadalmi csoportokat érinthet ez a kivétel, de az éjszakai órákra vonatkozó kitétel miatt valószínűsíthető, hogy elsősorban a nőkre gondolhattak.

„Azt szeretnénk, hogy az emberek nyitott ablaknál alhassanak, és hogy a gyerekek ismét játszhassanak az utcákon. Gyakran éppen a gyerekeket és az időseket veszélyeztetik az autók” – áll a törvénytervezetet benyújtó szervezet sajtóközleményében. Magukról annyit írnak, hogy különböző korú és társadalmi helyzetű berliniek, akik mindenfajta párttól és politikai szervezettől függetlenek, noha a közleményben hemzsegő gendercsillagocskák alapján azért sejthető, hogy a többség nem ókonzervatív.

A benyújtók azt ígérik, hogy így azok is gyorsabban eljutnának a céljukhoz a belvárosban, akiknek tényleg nagy szükségük van az autójukra, például a mozgáskorlátozottaknak, vállalkozóknak vagy éppen a tűzoltóknak.

feltéve persze, hogy sikerül összegyűjteniük a szükséges támogatást ahhoz, hogy népszavazást tarthassanak a kezdeményezésről.

Bár úgy tűnhet, hogy a tervezet eléggé elrugaszkodott a valóságtól, nem szabad elfelejteni, hogy Berlinről van szó, ahol bőven akad táptalaj szokatlan kezdeményezéseknek.

A Zöldek berlini elnöke, Werner Graf már lelkendezett is egy sort az ötlet hallatán: „A kezdeményezés hátszelet biztosít nekünk, hogy konzekvensen folytathassuk a közlekedési rendszerváltást” – mondta. Graf szerint ez a kezdeményezés is azt bizonyítja, hogy a berlinieknek elegük van a város autóközpontúságából. A kereszténydemokraták persze nem lelkesednek az ötletért. A CDU közlekedési szakértője szerint a terv teljesen irreális, és valószínűleg

Oliver Friederici hozzátette: ha megvalósulna, az autómentes zóna szétszakítaná a belvárost és a külső kerületeket, illetve tágabb értelemben Berlint és Brandenburgot is.

Tömegközlekedéssel a városba?

Az minden nagyváros jogos igénye, hogy az utcákat ne feltétlenül az autók foglalják el, és hogy a belvárosi lakóknak is legyen egészséges élettere, de a szövetségi főváros esetében jelenleg még nem tűnik reálisnak, hogy – a kezdeményezés benyújtóinak elképzelése szerint – az autómegosztás, a biciklik és a tömegközlekedés vegye át a behajtó személyautók szerepét a belvárosban.

Különösen az utóbbi helyzete nehéz: noha Berlin rendelkezik Európa egyik legfejlettebb és legkiterjedtebb tömegközlekedési hálózatával – különösen ami a metrókat és az S-Bahnokat illeti –, a tömegközlekedők mindennapjait mégis számos probléma nehezíti.

a vasúttársaságnak ráadásul csak korlátozott pénzügyi és műszaki lehetőségei vannak a vonatok karbantartására. Sok berlini emlékszik még a 2009-es nagy S-Bahn-válságra, amikor a korábbi évek spórolós üzemeltetése miatt a szerelvények háromnegyedét balesetveszély miatt ki sem lehetett engedni a forgalomba. A helyzetet tovább rontotta, hogy költségcsökkentés címén a vasúttársaság akkoriban sorra selejtezte a még üzemképes tartalékszerelvényeit is, amik közül utólag többet ismét forgalomba kellett állítani. A 2009-es válságnak még napjainkig is érezhetők a hatásai, igaz, az év elején vadonatúj vonatok is forgalomba álltak az S-Bahn-vonalakon, így a nyomás némileg enyhült a vasúttársaságon.

Az új vonatok beszerzésével a metrót üzemeltető BVG-nek is meggyűlt a baja. A kilenc berlini metróvonalon futó szerelvények nagy része a budapesti 3-as vonalon régen futó kék metrókkal egyidős, cseréjük tehát időszerű, de nem olyan egyszerű.

A BVG hárommilliárd euró értékben vásárolna akár 1500 új metrókocsit és hozzájuk való alkatrészeket, egy ilyen szerződés pedig természetesen minden járműgyártó számára lottóötös lenne. Ebből következően a vállalatok az elmúlt években ott igyekeztek megtámadni a közbeszerzés eredményét, ahol csak lehetett, a berliniek pedig új metrók nélkül maradtak. A dolgok jelenlegi állása szerint 2022-től érkezhetnek az első új metrók a város alagútjaiba, és közel sem biztos, hogy a BVG végül annyit rendel belőlük, amennyi a régi metrók leváltása mellett a meglévő kapacitások bővítésére is elegendő lesz.

A németországi zöld közlekedéspolitika koronaékének számító elektromos buszokkal sem jutnak egykönnyen dűlőre. A korszellemnek megfelelően a közlekedési vállalat már 2018-ban bejelentette, hogy 2030-ra mind az 1450 dízelbuszát villanybuszokra cserélné, csakhogy az eddig forgalomba állt elektromos járművekkel jóval több a probléma, mint eredetileg várták. A társaságnál futó buszok akkumulátor-kapacitása a 2019-es adatok szerint a gyakorlatban a gyári kapacitás felét-kétharmadát érte csak el, ami jelentősen korlátozza az akkumulátoros járművek bevethetőségét a napi forgalomban.

Az már csak hab volt a tortán, hogy az idén februári nagy hidegek során pár villanybusz kénytelen volt kiállni a forgalomból, mert az akkumulátoraik egyszerűen nem bírták az alacsony hőmérséklet miatti megnövekedett igénybevételt.

A népszavazás kiírásához a fővárosi jogszabályok értelmében 613 ezer érvényes aláírásra van szükség, az aláírásgyűjtés áprilisban kezdődhet meg.

nyitókép: Initiative Volksentscheid Berlin autofrei / CC by-sa 4.0