Megkezdődött a vasútvonal építése az azeri ellenőrzés alá visszakerült területeken.
Ilham Alijev államfő „vezényszavára” megkezdődtek a vasútépítési munkálatok a Fizulinszki járásban. A száz kilométer hosszú vasútútvonal Azerbajdzsánt köti majd össze az Örményországgal, Iránnal és Törökországgal határos Nahicseván azeri exklávéval. A munkálatok két évet vesznek igénybe.
Aliyev szerint a vasútvonalnak hatalmas stratégiai jelentősége van, hosszú szünet után
Ezzel megvalósul Baku stratégiai, gazdasági és politikai célkitűzése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vasútvonal összeköti majd Azerbajdzsánt Törökországgal is, és minden térségbeli ország használhatja majd. Az azeri elnök szerint ezzel párhuzamosan felépülhet az Oroszországot Örményországgal összekötő, azeri területen áthaladó vasútvonal, illetve
A térségbeli közlekedés fejlesztéséről január közepén adott ki közös nyilatkozatott moszkvai tárgyalásai után Vlagyimir Putyin orosz elnök, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Aliyev. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azerik között. A térségben idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok a november 9-én Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodással értek véget.
Az azeri hadsereg a megállapodás szerint megtarthatja az enklávé déli részén visszafoglalt területeket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít egy folyosót Hegyi-Karabah felé. Több mint háromszáz település – köztük több város –, számos magaslat került az azeri hadsereg ellenőrzése alá, a katonai sikerek pedig rákényszerítették Örményországot arra, hogy visszaszolgáltassa a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtószolgálata
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
„Ha brüsszeli kormány jön, az ukrán maffia átjáróháza lesz Magyarország” – kemény üzenet a választások előtt.
Nem rajta múlt.
Az ukrán elnök a következő lépésekről is beszélt.
