Szergej Lavrov szerint Brüsszel tudatosan bontotta le az orosz-uniós kapcsolatokat.
A Moszkva és Brüsszel közötti kapcsolatok tudatos lebontásával vádolta meg az Európai Uniót Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután hétfőn Moszkvában fogadta finn hivatali partnerét, Pekke Haavistót. „Készek vagyunk a problémák megvitatására. Amikor ez megfelel Oroszország érdekeinek is, akkor együttműködünk a klímaváltozás és a környezetvédelem kérdéseiben. De ezeknek a kapcsolatoknak a vázát Brüsszel kezdeményezésére bontották le tudatosan” – mondta a tárcavezető a vendégével közösen megtartott sajtótájékoztatón.
Közölte, hogy Oroszország kész lesz a kapcsolatok helyreállítására, amikor EU véget vet a rombolásuknak. Mint mondta, a döntés Brüsszel kezében van. Lavrov szerint Brüsszel azáltal, hogy szemet huny az ukrajnai és baltikumi oroszajkú lakosság jogainak durva megsértése, valamint az orosz nyelv és kultúra elleni támadások, továbbá az orosz tévécsatornák betiltása fölött, maga távolodik el Oroszországtól.
„Nem kell összetéveszteni az Európai Uniót Európával. Mi sehová sem szándékozunk elmenni Európából. Sok barátunk, sok hozzánk hasonlóan gondolkodó van Európában. Velük folytatni fogjuk a kölcsönösen előnyös együttműködést”
– hangoztatta. Haavisto hangsúlyozta, hogy az EU fontosnak tartja megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé tennék az aktív párbeszédet Moszkva és az unió között. Mint mondta, Brüsszel nehezen fogadta három tagállama diplomatáinak kiutasítását. Méltatta az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatokat, valamint a diákcserét, és közölte, hogy az unió a kapcsolatok jelenlegi nehéz szakaszában is kiszámítható partnere szeretne lenni Moszkvának.
„Finnország osztja az Európai unió álláspontját, amely a nemzetközi jogon és a demokrácián alapul”
– szögezte le. Haavisto a Moszkva és Brüsszel között fennálló problémák között nevezte az emberi jogok kérdését, egyebek között a Jehova tanúi szekta betiltásának, a pedofília címén elítélt Jurij Dmitrijev történész, valamint a gender- és szexuális kisebbségek csecsenföldi helyzetének, továbbá „Alekszej Navalnij betiltott vegyi fegyverrel történt megmérgezésének ügyét”, ami uniós szankciók egyhangú bevezetéséhez vezetett.
A finn külügyminiszter megerősítette, hogy
Kifejezte aggodalmát az orosz hatóságoknak a békés tüntetések részvevőivel szemben való fellépése, az őrizetbe vételek és az újságírók munkájának akadályozása miatt.
Az is elmondta, a Lavrovval folytatott megbeszéléseit meg fogja vitatni európai kollégáival. Lavrov megerősítette, hogy tárgyalópartnere felvetette neki Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letöltendő szabadságvesztésre ítélésének és a nem engedélyezett tüntetéseken részt vett három európai diplomatának az ügyét, amivel kapcsolatban kifejtette neki, hogy milyen indokokra támaszkodik az orosz álláspont. Az orosz diplomácia vezetője szerint a Navalnij-ügy nem gyakorolt negatív hatást az orosz-finn kapcsolatokra.
Hozzátette, hogy Haavisto, csakúgy mint uniós kollégái korábban,
az orosz ellenzékivel kapcsolatban ugyanazzal a geopolitikai töltetű értékeléssel érkezett Moszkvába, amit „az EU-ban szerkesztettek és írtak meg”.
Kifejezte neheztelését amiatt, hogy Brüsszel a vádaskodások megfogalmazásán túl elzárkózik az ügy tényeken alapuló megvitatásától. Lavrov a NATO-t hibáztatta azért, hogy nem sikerül valóra váltani Finnországnak a katonai gépek Balti-tenger fölötti biztonságos repülésre vonatkozó kezdeményezését.
(MTI)
(Fotó: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Ukrajna középső területe maradhatna Ukrajna, ha Putyin végrehajtja tervét.
„Gyakorlatilag lehetetlen, hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren” – vélekedett az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója.
Az elnökség elé a hét pályázóból már csak három jelölt került be, a kenusoknál furcsa helyzet állt elő...
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
