A dokumentum szerzői szerint az érintett felek mindegyike követett el háborús bűncselekményeket a nemzetközi gondatlanságnak köszönhetően. A több mint 8000 interjún alapuló jelentésben háborús és egyéb bűncselekmények több mint háromezer elkövetőjét azonosítják.
A jelentést március 11-én bemutatják az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, néhány nappal a polgárháború kitörésének tizedik évfordulója előtt.
A beszámoló szerint a belháború miatt a lakosság csaknem fele volt kénytelen elmenekülni otthonából, és átlagosan tízből hat szíriai állampolgár rendkívüli szegénységbe süllyedt. A 31 oldalas dokumentum szerzői szerint a polgári lakosság 2011 márciusa óta olyan visszaéléseket szenvedett el, amelyek egyes esetekben „háborús, emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek, beleértve a népirtást is”.
A jelentés szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya arra is használta a terrorellenes harcot, hogy válogatás nélkül bombázzon civil objektumokat,
köztük kórházakat, egészségügyi létesítményeket, iskolákat vagy üzleteket. „Mind a szíriai hadsereg, mind (az azt támogató) orosz légierő lakott területeket támadott, köztük zsúfolt piacokat fényes nappal, széleskörű pusztítást végző robbanószerekkel, civileket megölve és megsebesítve, ami háborús bűncselekménynek minősül” – áll a jelentésben.
Ilyesféle támadásokat a konfliktus többi szereplője is alkalmazott, például az Iszlám Állam nevű terrorcsoport, a kurd milíciák, a Haját Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista ernyőszervezet – közte a korábbi an-Nuszra Fronttal – vagy az Egyesült Államok által támogatott koalíció. A háború tíz éve alatt legalább 38, vegyi fegyverrel végrehajtott támadást jegyeztek fel, s bizonyos, hogy ezekből legalább 32 a kormányerők, egy pedig az Iszlám Állam műve volt.
Mind a szíriai hadsereg, mind az ellenzéki felkelők és az Iszlám Állam tagjai is hajtottak végre bírósági ítélet nélküli kivégzéseket harcosok ellen, és csonkításokat is elkövettek.
Mindnyájan támadtak, fenyegettek, őrizetbe vettek és öltek meg újságírókat, akik Aszad rendszerének elsődleges célpontjai közé tartoznak. A feljegyzett bűncselekmények között szerepelnek továbbá fosztogatások, támadások a kulturális örökség ellen (elsősorban, de nem kizárólag az Iszlám Állam részéről), kitértek emellett egyes városok ostromára, illetve a humanitárius segítségnyújtás megtagadására is.
Az eredetileg 22 milliós lakosságú Szíriában a konfliktus miatt több mint 11,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát,
közülük több mint ötmillióan külföldre menekültek, elsősorban a szomszédos országokba (Törökország, Jordánia, Libanon, Egyiptom és Irak). A jelentésben újabb, tartós tűzszünetet sürgetnek, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a konfliktusban kulcsfontosságú szereppel bíró országoknak kellene szavatolniuk. A dokumentumban ezenkívül a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását is szorgalmazzák.