Az ENSZ szíriai vizsgálóbizottsága csütörtökön jelentést tett közzé a közel-keleti országban lassan tíz éve tartó polgárháború során elkövetett háborús bűncselekményekről.
A dokumentum szerzői szerint az érintett felek mindegyike követett el háborús bűncselekményeket a nemzetközi gondatlanságnak köszönhetően. A több mint 8000 interjún alapuló jelentésben háborús és egyéb bűncselekmények több mint háromezer elkövetőjét azonosítják.
A beszámoló szerint a belháború miatt a lakosság csaknem fele volt kénytelen elmenekülni otthonából, és átlagosan tízből hat szíriai állampolgár rendkívüli szegénységbe süllyedt. A 31 oldalas dokumentum szerzői szerint a polgári lakosság 2011 márciusa óta olyan visszaéléseket szenvedett el, amelyek egyes esetekben „háborús, emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek, beleértve a népirtást is”.
köztük kórházakat, egészségügyi létesítményeket, iskolákat vagy üzleteket. „Mind a szíriai hadsereg, mind (az azt támogató) orosz légierő lakott területeket támadott, köztük zsúfolt piacokat fényes nappal, széleskörű pusztítást végző robbanószerekkel, civileket megölve és megsebesítve, ami háborús bűncselekménynek minősül” – áll a jelentésben.
Ilyesféle támadásokat a konfliktus többi szereplője is alkalmazott, például az Iszlám Állam nevű terrorcsoport, a kurd milíciák, a Haját Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista ernyőszervezet – közte a korábbi an-Nuszra Fronttal – vagy az Egyesült Államok által támogatott koalíció. A háború tíz éve alatt legalább 38, vegyi fegyverrel végrehajtott támadást jegyeztek fel, s bizonyos, hogy ezekből legalább 32 a kormányerők, egy pedig az Iszlám Állam műve volt.
Mindnyájan támadtak, fenyegettek, őrizetbe vettek és öltek meg újságírókat, akik Aszad rendszerének elsődleges célpontjai közé tartoznak. A feljegyzett bűncselekmények között szerepelnek továbbá fosztogatások, támadások a kulturális örökség ellen (elsősorban, de nem kizárólag az Iszlám Állam részéről), kitértek emellett egyes városok ostromára, illetve a humanitárius segítségnyújtás megtagadására is.
közülük több mint ötmillióan külföldre menekültek, elsősorban a szomszédos országokba (Törökország, Jordánia, Libanon, Egyiptom és Irak). A jelentésben újabb, tartós tűzszünetet sürgetnek, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a konfliktusban kulcsfontosságú szereppel bíró országoknak kellene szavatolniuk. A dokumentumban ezenkívül a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását is szorgalmazzák.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Külön program van az ilyen kialakult helyzetekre.
A törökök a világbajnoki serlegért utaznak a tengerentúlra.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Szó szerint lángba borult a Balkán!
Valahol történelmet írnának, valahol megtörték az átkot.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
