Hatalmas eredmény: a Semmelweis Egyetem munkatársa az ország első hivatásos űrorvosa
Dr. Nagy Klaudia Vivien szakterülete a kardiológia, ezen belül az elektrofiziológia.
Csütörtökön landol a vörös bolygón a NASA marsjárója, a Perseverance.
Csütörtökön landol a NASA marsjárója, a Perseverance a vörös bolygón. Az űrkapszulába „csomagolt” asztrobiológiai labor hét hónapja tartó utazást követően érkezik meg a Marshoz, hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert.
Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson – remélhetőleg egy darabban.
A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai csak „a rettegés hét percének” becézik. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része.
„A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk” – mondta Chen.
tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára. Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – tölt el a Marson.
hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású "égi daru", amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni – mondta Chen.
A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül – onnan száll föl és oda is száll le. A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.
(MTI)
Fotó: NASA, YouTube