Február 2-ai határozatával elutasította a német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BVerfG) azt a beadványt, amelyben a kérelmezők a 2017-es szövetségi parlamenti választások eredményének megsemmisítését kérték. A beadványt előterjesztők kérelmükben
azt sérelmezték, hogy a választási törvény nem biztosítja azt, hogy férfiak és nők egyenlő arányban képviseltessék magukat a német parlamentben
- vagyis a Bundestagban.
Az alkotmánybíróság mostani határozatában a kérelmet nem érdemben, hanem formai okok miatt utasította el: a taláros testület szerint ugyanis a kérelmezők nem indokolták meg alaposan azt, hogy miért mulasztott a jogalkotó, amikor figyelmen kívül hagyta a nemi kvóták beépítését a választási törvénybe.
A német alkotmánybíróság most kimondta, hogy a jogalkotói hatáskörből az automatikus jogalkotási kötelezettség nem következik – s a jogalkotási kötelezettség teljesítése kapcsán is csak kivételes esetekben vonható felelősségre, nem beszélve arról, hogy a jogalkotás során a parlament eleve szabadon mérlegelhet.
Tekintettel arra, hogy a beadványt megfogalmazók alapjogok ütközését vetették fel (általános választójog és demokrácia kontra esélyegyenlőség), érvelésük részletes indokolást kívánt volna meg – ezt azonban minden bizonnyal megspórolták.
Az alkotmánybíróság így a demokrácia alapvetéseit sorolja fel:
a választójog alapelvei között szerepel, hogy minden állampolgárt egyenlő mértékben illet meg az a jog, hogy a parlamenti választások alkalmával választó és választható legyen.
Ez jogilag megteremti annak lehetőségét is, hogy a valamennyi párt, illetve induló jelölt egyenlő elbánásban részesüljön – vagyis választójogi szempontból esélyegyenlőségi problémát a taláros testület nem tárt fel.
Azt azonban már alkotmányellenesnek tartaná az alkotmánybíróság, ha a kérelmezők által kért paritásos szabályt alkalmaznák, ez ugyanis a testület szerint megbontatná azt az esélyegyenlőségen alapuló választási rendszert, amely jelenleg Németországban érvényes. Ezt támasztja alá az alkotmánybíróság azon érvelése is, miszerint a választott parlamenti képviselők nemcsak azok irányába tartoznak felelősséggel, akik megválasztották őket, hanem az összes polgár irányába.
Az alkotmánybíróság néhány tényt is említ a határozat indokolásában. A 2017-es német szövetségi parlamenti választások idején a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 51.5 százaléka volt nő, a pártok egyéni jelöltjeinek viszont csak 25 százaléka, s listán is csak a jelöltek 34.7 százaléka. A választások eredményeképpen 233 női képviselő jutott be a parlamentbe, amely a képviselők 31.4 százalékát teszi ki.