Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter bírálta az ujgurok intézményesített elnyomását Kínában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt szerdán.
A tárcavezető elmondta, hogy olyan tanúvallomásokat és dokumentumokat kaptak a többségében muszlim vallású kisebbségnek otthont adó Hszincsiang tartományból, amelyek kiterjedt, intézményesített elnyomás és megfigyelés jelenlétét igazolják. Jean-Yves Le Drian egyúttal elmondta, hogy az Iránban bebörtönzött ügyvédnő, Naszrín Szotudeh sorsa miatt is aggódik. Emellett követelte Fariba Adelkhah francia-iráni kutató szabadon bocsátását.
„Bizonyos országok, köztük Irán, úgy gondolják, hogy az akadémiai szabadságjogokat, a kutatás, az oktatás, a publikálás szabadságát túszejtéshez hasonlító módszerekkel kell korlátozni”
– mondta a francia külügyminiszter.
A kutatót – aki a síita vallás és a forradalom utáni Irán történetének szakértője – 2019. június 5-én fogták el Teheránban. 2020 májusában öt év börtönre ítélték az iráni nemzetbiztonság elleni összeesküvés vádjával. A tudós az iszlám köztársaság politikai rendszere elleni propaganda terjesztése miatt korábban egy évet kapott. Adelkhah 2020. október 3-án elhagyhatta a börtönt, és azóta házi őrizetben van.
Szotudeht 2018-ban államellenes propaganda miatt 33 év börtönbüntetésre és 148 korbácsütésre ítélték. Büntetéséből legalább tizenkét évet kell letöltenie. Azért került rács mögé, mert olyan nőket védett, akik a fejkendő kötelező viselése ellen tüntettek. Az ügyvédnő az elmúlt időszakban egészségügyi okok miatt kétszer is elhagyhatta a börtönt: november 7-e és december 2-a, valamint január 8-a és 20-a között. Első kimenője alatt elkapta a koronavírust.
Csen Hszü kínai nagykövet elutasította a nyugati országok Kínával szemben az ujgurok, Tibet, illetve Hongkong kapcsán megfogalmazott bírálatait.
A kínai diplomata szerint Nagy-Britannia, Németország, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és más országok rágalmazzák Kínát, beavatkozva az ország belügyeibe.
„Határozottan ellenezzük és kategorikusan elutasítjuk ezeket a próbálkozásokat” – hangsúlyozta Csen Hszü.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden a testületben felszólította Kínát, hogy engedélyezze Michele Bacheletnek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának a látogatását Hszicsiangban, ahol a kínai vezetés "a szélsőségesség elleni harcra hivatkozva" átnevelő táborokba küldi az ujgurokat. Azt is kérte Pekingtől, hogy tartsa tiszteletben a demokratikus elveket és a jogállamiságot Hongkongban.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Josep Borrell szerint az Európai Unió már aligha tekinthető világpolitikai tényezőnek.
„A rossz stratégia rossz eredményekhez vezet” – hangsúlyozta Josep Borrell.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A magyar miniszterelnök a közösségi médián keresztül üzente meg a skandináv ország népének, hogy nyugtalankodik, miután szerinte a gyenge kormányzás és a hagyományos értékek feladása miatt barbárság gyökeresedett meg az országban.
Ukrajna a 120 milliárd dollárosra becsült 2026-os hadikiadásainak csak a felét képes állni, a többit nyugati partnerektől várja.
