Legalizálja a férfinak született transznemű sportolók rászabadítását a női sportokra Joe Biden egyik első rendelete. Az új amerikai elnök nagy horderejű döntése alapjaiban rengetheti meg a női sportolás világát, miközben feministák és konzervatívok egyaránt tiltakoznak a fejlemények ellen. Biden ráadásul további nagyszabású tervekkel bővítené ki a transzok jogait. Körképünk!
Transznemű sportolók, előre!
Joe Biden, új amerikai elnök az első hivatali napjától kezdve példátlan lendülettel vetette bele magát az egyszemélyi, rendeleleti kormányzásba. Rendeletei közül is az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntés lett a transznemű sportolók egyenjogúságáról szóló, január 20-án kiadott, A nemi identitás vagy szexuális orientáció alapján történő diszkrimináció elleni harcról és annak megelőzéséről c. elnöki rendelet, amely a gyakorlatban
A rendelet alapja egy 2020-as legfelsőbb bírósági ügy, a Bostock v. Clayton megye, melyben a Legfelsőbb Bíróság a következő többségi véleményt fogalmazta meg: „Nem lehetséges úgy hátrányosan megkülönböztetni egy személyt homoszexualitása vagy transzneműsége miatt, hogy az ne legyen azon egyén ellen a neme miatti diszkrimináció”.
Az amerikai iskolarendszer szerves része az iskolák, főiskolák és egyetemek által szervezett, óriási pénzeket megmozgató, ösztöndíjakról és diplomákról döntő versenysport – az új rendelet pedig a Bostock v. Clayton megye alapján a Title IX nevű, az iskolákban a nemi alapú megkülönböztetést tiltó törvény hatálya alá sorolja azt, ha a szövetségi pénzből gazdálkodó iskolákban a transznemű sportolókat nem engedik a választott nemük szerinti sportban részt venni.
Biden rendelete ellenében eddig hat – republikánus vezetésű – tagállamban (Észak-Dakota, Kentucky, Montana, New Hampshire, Oklahoma, Tennessee) került a törvényhozás része vagy egésze elé olyan törvényjavaslat, amely állami szinten tiltaná a férfinak született sportolók beengedését a női sportba. A szintén konzervatív Idaho állam ezt a tiltó törvényt megelőző jelleggel már tavaly meghozta, Greg Steube floridai republikánus képviselő pedig a Kongresszus elé is beterjesztette a Sportoló nőket és lányokat védő 2021-es törvény című javaslatot. William Barr, Donald Trump elnök igazságügyi minisztere és az általa vezetett minisztérium korábban erősen pártolta ezeket a törvényeket.
„Alapjaiban igazságtalan a nőnemű sportolókkal szemben, ha a férfinak születetteknek megengedjük, hogy részt vegyenek a női sportokban”
– fogalmazott korábban Barr.
A nővédő törvényjavaslatok benyújtóinak elsősorban nem Biden kormányzatával, hanem a demokrata politikai gépezet részét képező jogvédő szervezetekkel kell majd megküzdeniük. Ezek közül az egyik legjelentősebb, az ACLU (Amerikai Polgári Szabadsági Unió, American Civil Liberties Union) már bejelentette, hogy bíróságon perel majd mindenkit, aki ilyen korlátozó törvényjavaslatot kísérel meg benyújtani. Jelenleg a transznemű sportolók törvényi helyzete kapcsán két bírósági eljárás folyik, Idahóban a Hecox v. Little (melyben egy transznemű sportoló az alperes), valamint a Soule v. Connecticuti Iskolaszövetség, melyben a transzneműeket a nőkkel sportolni engedő connecticuti iskolaszövetséget egy jogvédő pereli.
Az intézkedés ellen időközben a sportvilágon belül is elindult némi mozgolódás, Martina Navratilova többszörös Grand Slam-győztes teniszező olimpikon vezetésével számos olimpiai aranyérmes, valamint a Női Sportért Alapítvány (Women’s Sports Foundation, WSF) öt korábbi elnöke szálltak síkra azért, hogy a sportot Bidenék kezeljék elkülönítve a diszkrimináció elleni harc többi színterétől, és állapítsanak meg rá külön szabályokat.
A The Day publicistája, az egyébként demokrata Mike DiMauro mutatott rá egy írásában arra, hogy Allyson Felix futóolimpikon, aki Usain Bolttal holtversenyben a legtöbb világbajnoki címet szerezte a sportágban, 49,26 másodperces legjobb idővel bír a 400 méteres távon – ennél csak 2018-ban és csak Connecticutban 275 középiskolás fiú futott jobb időt.
Transznemű katonák, előre!
A másik fontos terület, amelyen a Biden-kormány már lépéseket tett, a transzneműek katonai szolgálatának újbóli engedélyezése. Donald Trump 2017-ben a Twitteren jelentette be, hogy a velük járó túlzó egészségügyi költségek és harcképességi aggályok miatt megtiltja a transzneműek szolgálatát az amerikai hadseregben. A rendelet végül 2019 áprilisára lépett életbe, oly formában, hogy a már felvett katonák tovább szolgálhattak, olyan új fegyvereseket azonban nem lehetett felvenni a katonasághoz, akiknél nemi identitászavart állapítanak meg. 2019-ben 8980 transznemű katona szolgált az amerikai hadseregben.
Joe Biden most Lloyd Austin védelmi miniszterrel együtt jelentette be, hogy ezt a rendeletet hatályon kívül helyezik, és gondoskodnak arról, hogy a hadsereg mint munkáltató révén
Austin úgy fogalmazott, „az Egyesült Államok fegyveres erőinek az a dolga, hogy megvédje honfitársainkat a ellenségeinktől, legyenek azok külföldiek vagy hazaiak. Úgy hiszem, ezt a küldetést akkor teljesítjük a leghatékonyabban, ha minden polgártársunkat képviseljük.”
Rachel Levine
Transznemű hivatalnokok, előre!
Rachel Levine egészségügyi miniszterhelyettes személyében Joe Biden először nevezett ki kormányzati pozícióra transznemű személyt. Levine gyermekgyógyász, aki 2017 óta a demokrata vezetésű Pennsylvania egészségügyi minisztériumát vezette, a Harvard és a Tulane Egyetem orvosi iskolájában tanult, és a Tagállami és Területi Egészségügyi Igazgatási Hivatalnokok Egyesületének (Association of State and Territorial Health Officials, ASTHO) elnöke.
Biden Levine kapcsán úgy fogalmazott, a jelölt „biztos kezű vezetőként hozza majd az ahhoz szükséges szakértelmet, hogy az embereket keresztülvezessük a pandémián – irányítószámtól, fajtól, vallástól, szexuális orientációtól, nemi identitástól vagy fogyatékosságtól függetlenül”.
Vannak még tervek a fiókban
Joe Biden elnökjelöltként részletes tervet nyújtott be az LMBTQ-jogok védelmére, s mivel ezek nem az adózást, az oktatást vagy a munkaügyet érintő változtatások, minden bizonnyal viszonylag könnyen átvihetők majd a törvényhozás mindkét demokrata vezetésű házán.
A még hátralévő célok közé tartozik a transznemű és „nem bináris nemi identitású” emberek jobb integrációja a munkaerőpiacra – Biden azt szeretné, hogy a munkaügyi minisztérium és a kisvállalkozókkal foglalkozó szövetségi ügynökség képzési programjai erre a „közösségre” koncentráljanak.
A katonaság számíthat arra, hogy az a Trump alatti eljárás, mely szerint a HIV-vírussal élő katonákat le kell szerelni, visszavonásra kerül majd.
Külön érdekes, hogy a diszkriminációt tiltó törvényekbe különleges körülményként beleírt vallásszabadságot, amelyet a tagállamok előszeretettel érvényesítettek keresztény állampolgáraikat korlátozó LMBTQ-törvények ellen, Biden elnöki programja szerint szeretné fokozatosan kivezetni a vonatkozó törvényekből.
Liberalizálásra kerülhet a véradás is – a nemzetközileg viszonylag egységes véradási követelmények a HIV továbbadásának elkerülése érdekében az USA-ban is szűrik a véradókat a szexuális partnerek száma, a védelem nélküli szexuális élet és egyéb rizikófaktorok alapján.
Emellett az olyan ígéretek, mint a melegeket átnevelni kívánó konverziós terápia vagy a HIV-vírusban szenvedőket diszkrimináló törvények betiltása, a Planned Parenthood nevű, abortuszok elvégzésére és népszerűsítésére szakosodott civil szervezet állami támogatásának visszaállítása, valamint az LMBTQ-jogok külpolitikai prioritássá tétele, már szinte apróságnak tűnnek – de ha Bidenéknek marad rá idejük, ezekre is számíthat az USA és a világ.
Az amerikai külpolitika LMBTQ-sítása egy február 4-én kiadott, A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek emberi jogainak világszerte történő előmozdításáról névre hallgató elnöki memorandummal már elkezdődött.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Míg a volt elnök esetében csak a gyanú merült fel, Bidenék esetében bizonyíték is van, hogy törvénysértő módon jártak el.
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
Konok Péter történész szerint itt „két lejárt szavatosságú design csap össze”, és nem lenne meglepő, ha végül a „buborékok” döntenének.
Sajtóértesülések szerint egy több mint hét éve húzódó jogi ügyre került pont nemrég, amely több száz millió forintot is elvihet a csatornától.
A Kossuth-díjas zeneszerző 81 éves korában hunyt el szombaton.
