azonban az Unidas Podemos szerint ezen tilalmak „elnyomják és megsértik a szólásszabadság intézményét”. A párt úgy véli, mivel az ETA már nem aktív terrorszervezet, nem indokolt a szólásszabadság korlátozása.
A tervezet másik sarkalatos pontja, hogy a felségsértést és a vallásgyalázást is a szólásszabadság részévé szeretnék tenni. A szélsőbaloldali párt szerint egy szekuláris államban egyik felekezet sem rendelkezhet többletjogokkal, az állam egyetlen feladata, hogy a vallásszabadságot biztosítsa. Vagyis a jövőben a szatirikus művészi alkotások, vagy a vallási meggyőződéssel kapcsolatos véleménynyilvánítás semmilyen módon sem lesz büntethető. Ugyanakkor a törvénykönyv továbbra is büntetné a közvetlen erőszakra, gyűlöletre vagy vallási diszkriminációra való felbujtást.
A jövőben a spanyol egységet megtestesítő király, a hadsereg és a bírók is megkötések nélkül kritizálhatók lennének,
vagyis ezen személyek törvényben garantált védelme megszűnne. A magyarázat szerint erre azért van szükség, mert az állami apparátusban fontos szerepet betöltő személyeknek ugyanúgy állniuk kell a legitim társadalmi kritikákat, mint másoknak. A bírói függetlenség megőrzése érdekében eddig a bírók elleni kritikákat külön kezelték, azonban úgy tűnik, hogy a szélsőbaloldal most ezt is feláldozza a szólásszabadság oltárán.
A szólásszabadság határainak kiterjesztésében tetten érhető a baloldali vezetés által alkalmazott kettős mérce.