Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
Az Unidas Podemos a terrorizmus áldozatainak gyalázását, a felségsértést és a vallásgyalázást is a szólásszabadság részének tekinti, és el szeretnék érni, hogy a bűntető törvénykönyv is tükrözze ezt.
A kisebbik spanyol kormánypárt, a szélsőbaloldali Unidas Podemos a bűntető törvénykönyv reformjának részeként törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. A tervezet célja a szólásszabadság kiterjesztése, vagyis, hogy olyan cselekedetek is a szólásszabadság részét képezzék, melyeket jelenleg törvény büntet.
Utóbbi hatálya alá eddig elsősorban azon személyek estek, akik a baszk terrorszervezet, az ETA által elkövetett merényletek áldozatai, ők mostanáig külön védelemben részesültek. A tervezet értelmében ugyanakkor e csoport törvényben meghatározott külön, fokozott védettsége megszűnne, a jövőben ugyanúgy kezelnék őket, mint más védett csoportokat.
Tekintettel arra, hogy a terrorszervezet több mint fél évszázados működése során több ezer emberrablást és közel ezer ember meggyilkolását hajtotta végre, az elhunytak gyalázásának, illetve a terrorizmus éltetésének tilalma megalapozott lépés volt.
azonban az Unidas Podemos szerint ezen tilalmak „elnyomják és megsértik a szólásszabadság intézményét”. A párt úgy véli, mivel az ETA már nem aktív terrorszervezet, nem indokolt a szólásszabadság korlátozása.
A tervezet másik sarkalatos pontja, hogy a felségsértést és a vallásgyalázást is a szólásszabadság részévé szeretnék tenni. A szélsőbaloldali párt szerint egy szekuláris államban egyik felekezet sem rendelkezhet többletjogokkal, az állam egyetlen feladata, hogy a vallásszabadságot biztosítsa. Vagyis a jövőben a szatirikus művészi alkotások, vagy a vallási meggyőződéssel kapcsolatos véleménynyilvánítás semmilyen módon sem lesz büntethető. Ugyanakkor a törvénykönyv továbbra is büntetné a közvetlen erőszakra, gyűlöletre vagy vallási diszkriminációra való felbujtást.
vagyis ezen személyek törvényben garantált védelme megszűnne. A magyarázat szerint erre azért van szükség, mert az állami apparátusban fontos szerepet betöltő személyeknek ugyanúgy állniuk kell a legitim társadalmi kritikákat, mint másoknak. A bírói függetlenség megőrzése érdekében eddig a bírók elleni kritikákat külön kezelték, azonban úgy tűnik, hogy a szélsőbaloldal most ezt is feláldozza a szólásszabadság oltárán.
Míg a vallási felekezetek, az uralkodó, a bírók és a terrorizmus áldozatai megkötések nélkül kritizálhatók, addig azok, akik a Franco-rendszert éltetik, a jövőben büntetésre számíthatnak. A spanyol kormányszóvivő szerint a reform más tervezeteket nem érint, vagyis a baloldali vezetés továbbra is el szeretné érni, hogy az egykori spanyol diktátor által fémjelzett rendszer mellett érvelők büntetésben részesüljenek. A spanyol büntető törvénykönyv reformjának levezénylése viszont nem lesz egyszerű feladat, mivel a kormánypártok között ellentétek húzódnak a reform pontos tartalmával kapcsolatban.
Gergi-Horgos Mátyás