Egy év és egy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte holokauszttagadásért a bukaresti harmadik kerületi bíróság Vasile Zarnescu tartalékos hírszerzőtisztet csütörtökön, az ítélet nem jogerős.
A bíróság egy 2013-ban, illetve egy 2014-ben interneten publikált cikkéért, valamint a bukaresti Tempus kiadónál 2017-ben megjelent „Sabin Oran Suporter” című könyvéért ítélte Zarnescut hat-, kilenc-, illetve hat hónapos börtönbüntetésre, majd halmazati büntetésként állapította meg a – kétéves próbaidőre felfüggesztett – 13 hónapos szabadságvesztést.
A francia közszolgálati rádió (RFI) román adása szerint mindeddig nem született jogerős elmarasztaló ítélet holokauszttagadásért Romániában azóta, hogy 2002-ben a Nastase-kormány sürgősségi rendeletben hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé nyilvánította a holokausztnak, illetve következményeinek nyilvános tagadását, vitatását, helyeslését vagy jelentőségének lekicsinylését.
A „világtörténelem legnagyobb hazugságának” nevezte a holokausztot
Az RFI felidézte: Zarnescut 2020-ban állították bíróság elé, de már a 2016-ban megjelent „Holokauszt – ördögi rémmese” című könyvében is a „világtörténelem legnagyobb hazugságának” nevezte a holokausztot.
A Hotnews.ro hírportál annak idején azt írta: az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) a román legfőbb ügyésznél panaszolta be a tartalékos hírszerzőtisztet, aki a vaskos, csaknem ezer oldalas könyv borítóján látható fotón a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyenruhájában mutatkozott.
Az MCA a vádhatósághoz intézett levélben felhívta a figyelmet, hogy Zarnescu írásaiban „tagadja a Holokauszt hatmillió áldozatának – köztük másfélmillió gyermeknek – a létezését és halálát, gúnyt űzve mind az áldozatok hozzátartozóiból, mind a túlélőkből”.
Ki az a Vasile Zarnescu?
A Justitiarul.ro honlapon korábban publikált önéletrajz szerint a 71 éves, szociológus végzettségű Zarnescu 1991-től 2002-es leszereléséig volt a román hírszerzés tisztje, majd a Románok Nemzeti Egységpártjában (PUNR) és a Nagy-Románia Pártban (PRM) politizált.
A román állam csak a kétezres évek elején – a NATO-csatlakozás küszöbén – ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette bukaresti kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidónak az 1941-44-es időszakban történt legyilkolásáért.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
Egy zsinagóga volt a célpont.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
Nagyon egyszerű oka van annak, hogy a Hormuzi-szoros lezárása nem hozta a frászt Romániára.
A konferencián felszólaló jogászok, politikusok és szakértők arra a kérdésre keresték a választ, vajon mi állhat annak a jelenségnek a hátterében, hogy az Európai Unióban egyre több politikai vita köt ki a bíróságokon. Külön kiemelték az Európai Unió Bíróságát, amely saját hatáskörén átlépve avatkozik bele a nemzeti bíróságok működésébe.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal érvei nem bizonyultak elegendőnek.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
