Nem jogerős ítéletében a müncheni bíróság megállapította, hogy a német egészségügyi minisztérium jogellenesen állapodott meg a legnagyobb internetes keresőplatformmal a találatok optimalizálásáról. Az ügy további fejleményei precedensértékűek lehetnek.
Február 10-ei ítéletében a Müncheni Tartományi Bíróság kartelljogi tanácsa nem jogerős ítéletében kimondta, hogy a németországi szövetségi egészségügyi minisztérium jogellenesen játszott össze a legnagyobb internetes keresőplatformot üzemeltető Google Ireland Ltd.-del.
A bíróság szerint sérti a tisztességes versenyt az a megállapodás, amit a két fél arra vonatkozóan kötött, hogy a Google kiemelt helyen szerepeltesse a szövetségi egészségügyi tárca általüzemeltetett gesund.bund.de címen található weboldalt. A weblap célja, hogy az állampolgárok egészségügyi problémáik esetén innen tájékozódjanak a részleteket illetően,
De nemcsak puszta keresőoptimalizálásról van szó. A minisztériummal való együttműködés keretében a Google egy úgy nevezett „Knowledge Panel”-t („tudáspanel”) is beépített az algoritmusába, így ha valaki beírta például azt, hogy „májelégtelenség”, rögtön az egészségügyi minisztérium portáljára hivatkozó „tudáspanel”-bejegyzés ugrott elő. Épp erre hivatkozott a Google is védekezésében, aki szerint a találatok sorrendjét és a kiválasztási algoritmust érdemben nem befolyásolja a Knowledge Panel léte, az a Google egy többletszolgáltatásának tekinthető.
A honlap egyébként 2020 szeptembere óta működik, és Jens Spahn egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint a háttérben húzódó célkitűzés szerint kiemelt szerepet kapott a koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatos álhírek elleni harcban. Spahn mindemellett reményeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a Google segítségével a honlap nemzeti egészségügyi portállá nőheti ki magát. A honlap különféle kutatóintézetek legfrissebb kutatási eredményeit tünteti fel.
A müncheni bíróság elsősorban azt kifogásolta, hogy a német szövetségi egészségügyi minisztérium a Google-lel magánjogi jogalanyként szerződött, vagyis a megállapodást a versenyjogi keretek között kell értelmezni. Leegyszerűsítve ez annyit tesz, mintha két kft. szerződött volna egymással. S mivel így történt, ezért a minisztérium és a tech cég megállapodása jelentős beavatkozást jelent a piaci viszonyokba, mindeközben a sajtószabadságot is veszélyezteti. Szintén az ítélet meghozatalához hozzásegítő körülmény, hogy
A Handelsblatt értesülései szerint a német szabadságpárt (FDP) is megkereste az egészségügyi tárcát, amely cáfolni igyekezett a sajtóban keringő állításokat. Állításuk szerint szerződés – legyen szó írásban, vagy szóban kötött megállapodásról – az egészségügyi minisztérium és a Google között nem jött létre, s hogy a keresőplatform bármikor dönthet úgy, hogy a találatok sorrendjét átrendezve más piaci szereplőt sorol a gesund.bund.de elé.
Ezzel némileg ellentmond az a tavaly novemberi közös sajtótájékoztató, amelyet Jens Spahn egészségügyi miniszter és Phillipp Justus, a Google közép-európai alelnöke tartott. Ennek alkalmával a politikus és az üzletember ünnepélyes bejelentést tartottak a két fél együttműködésének megkezdéséről.
„Az lenne az ideális, ha bárki, aki saját egészségügyi problémájáról a Google-n keresztül érdeklődik, a kormány weboldalára kattintson, és megtalálja azokat az információkat, amelyeket keresett” – mondta ekkor Spahn, aki szerint a gesund.bund.de-vel kapcsolatban az az elvárás, hogy az interneten található hiteles, tudományos és tényszerű egészségügyi témájú információk központi tára legyen.
Tekintettel arra, hogy az ítélet még nem jogerős, az eljárás későbbi szakaszaiban
Ezzel kapcsolatban – a problémától egy lépés távolságot tartva – német jogászok is megszólaltak. Köztük Christoph Fiedler is, aki szerint „történelmi jelentőségű felvetésre adott válasz lehet annak megítélése, hogy a digitális monopóliumok diszkrimináció nélkül kötelesek-e működni, vagy maguk dönthetik-e el, hogy mely tartalmakat, milyen feltételekkel és szempontok szerint jelenítenek meg.”
Fiedler azért is fogalmazhatott így, mert az ügy további fejleményei más, folyamatban lévő perekre – s természetesen a jövőre nézve is – befolyással bírhatnak.
Az egészségügyi minisztérium szóvivője a Deutsche Wellének azt a tájékoztatást adta, hogy „a jogorvoslatot követően a minisztérium dönt a továbbiakról. Egészen addig, a nemzeti egészségügyi portál szolgáltatását a mostani ítélet nem befolyásolja.” - magyarán a gesund.bund.de továbbra is kereshető és elérhető a Google-n keresztül is.
Fotó: WOLFGANG KUMM / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Ráadásul mindenféle előzmény nélkül.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Matthias Ecke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor a német AfD megbénításáról beszél, de a német politikus valós érveket nem tudott mondani.
Újraosztanák Budapest belvárosát.
Stratégiai veszélyt is szimatolnak a szomszédban.
