Rendkívüli! Saját vadászgépét lőtte le Jemen partjainál az Egyesült Államok
Baráti tűz. Nem az oroszok, nem Észak-Korea, hanem Amerika.
Kívülállók vagy épp pártpolitikai alapon oszlanak meg az amerikai katolikusok? Az American Conservative szerzője szerint Biden politikájának nem sok köze van katolikus meggyőződéséhez.
Hogy Joe Biden politikája mennyire van ellentétben katolicizmusával, azt már kitárgyaltuk.
1960-ban a katolikusok 80 százaléka a demokrata Kennedyre szavazott, aki Amerika első katolikus elnöke lett – írja Grayson Quay az American Conservative hasábjain. Azonban – teszi hozzá – akkoriban az amerikai katolikusok jelentős része munkásosztálybeli (legális) bevándorló volt.
A republikánus Eisenhowerre 1952-ben a katolikusok 46, 1956-ban 52 százaléka voksolt. 1984-ben viszont az úgyszintén republikánus Reaganre szavazott az amerikai katolikusok 58 százaléka.
2016-ban 52 százalékuk Trumpra, 44 százalékuk Clintonra szavazott. 2004-ben kis többséggel a republikánus George W. Busht támogatták a demokrata John Kerryvel szemben, 2008-ban viszont 54-45 százalékos arányban inkább a demokrata Obamát választották a republikánus John McCain helyett. Két esetben szinte egyenlően oszlott meg a szavazatuk: 2000-ben, mikor Bush legyőzte a demokrata Al Gore-t, és 2012-ben, mikor Obama legyőzte a republikánus Mitt Romney-t.
Mi történt 2020-ban? A Biden/Trump-versenyben 51/49 arányban oszlottak meg a katolikus szavazatok.
A szerző szerint a hatvanas években még volt olyasmi, hogy „katolikus szavazat”, azaz a katolikusok külön szavazói csoportot alkottak, és politikailag is szolidárisak voltak egymásnak. Ez mára eltűnt.
Kennedynek még nem kellett szembenéznie az abortusz-kérdéssel.
S valóban: a Pew Research Center felmérése szerint a katolikusok szavazata tulajdonképpen minden tekintetben pártalapon oszlik meg ma, nem úgy, mint régen, amikor a katolikusok valójában egyik amerikai pártban sem találtak valódi politikai otthonra, mivel a katolikus egyház a felvilágosodás előtti, premodern történelemben gyökerezik, az amerikai történelem és a két párt viszont a modernitás szülötte.
Viszont „sem Kennedy, sem Biden nem adott hangot egy katolikus politikai víziónak”, és mindkettőjük a Demokrata Párt baloldali politikájának valamilyen variánsát képviselte.
Az ötvenes években a katolikusok szavazatok azért oszlottak meg, mert nem illettek a kétpártrendszerbe. 2020-ban azért oszlanak meg, mert pontosan illenek abba – írja Quay.
Hozzáteszi: az amerikai katolikusoknak harmadikutas politikát kellene támogatniuk: „lehetőségük van keverni az antikapitalizmust az antimarxizmussal, a bevándorlókkal és menekültekkel való foglalkozást a lapos multikulturalizmus elutasításával, a klímaváltozás miatti aktivizmust az eugenika elutasításával, amibe a zöldmozgalom gyakran beletorkollik”.