Dunja Mijatovic az orosz belügyminiszterhez fordult az emberi jogi normák betartása érdekében.
A tömeges akciók szervezésének és az azokban való részvételnek a törvényellenességére figyelmeztetett csütörtökön az orosz főügyészség, a belügyminisztérium és a Nyomozó Bizottság (SZK). Mindeközben Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa levélben fordult Vlagyimir Kolokolcev orosz belügyminiszterhez, és ebben arra szólította fel az illetékes orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a békés tüntetők letartóztatásával, és a megmozdulásokra vonatkozó szabályozásukat igazítsák a nemzetközi emberi jogi normákhoz.
A főügyészség a közösségi médiában megjelent mozgósításokra reagálva közölte, hogy
Az SZK emlékeztetett rá, hogy az idén megtartott, nem engedélyezett megmozdulásokkal kapcsolatban több büntetőeljárás indult és felhívta a figyelmet arra, hogy a részvétel veszélyes lehet a fiatalkorúak számára. Leonyid Volkov, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus regionális támogató csoportjainak vezetője kedden akciót hirdetett meg, amelynek résztvevőit arra hívta fel, hogy vasárnap este gyűljenek össze a lakóházak udvarában és világítsanak mobiltelefonjaik lámpájával.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy a Navalnij-szimpátiatüntetésekkel kapcsolatban 90 büntetőeljárás indult, egyebek között garázdaság, rongálás, hatósági személy elleni erőszak vagy a járványügyi előírások megsértése címén. Az orosz ellenzéki média csütörtökön ismertette a Bellingcat nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat közlését, miszerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azon tagjainak, akiket a csoport a Navalnij elleni merénylet elkövetésével gyanúsított meg, közük lehetett ifjabb Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus 2015 májusában és 2017 februárjában elszenvedett mérgezéséhez. A csoport az utasforgalmi adatok elemzése alapján jutott erre a következtetésre.
Az emberi jogi biztos egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok nem tartották be a gyülekezés szabadságának biztosítására vonatkozó kötelezettségeiket. Aggodalmát fejezte ki a tömeges letartóztatások miatt, és kérdéseket tett fel az orosz belügyminisztérium békés tüntetések feloszlatására és az azokon részt vevők előállítására vonatkozó irányelveiről és módszereiről.
Felvilágosítást kért az eseményekről tudósító újságírók és médiaszakemberek letartóztatásának okairól, véleménye szerint ugyanis az ilyen intézkedések a véleménynyilvánítás és a média szabadságának az emberi jogok európai egyezményében biztosított súlyos korlátozását jelentik. Azt is tudakolta, az illetékes hatóságok biztosítják-e a tüntetőkkel szemben indokolatlan erőszakkal fellépő katonák és rendőrök elszámoltathatóságát.
Megjegyezte, hogy a hozzá eljutott információk szerint a tüntetések során előállítottak közül sokan rossz bánásmódban részesültek,
„Amennyiben a hírek megerősítést nyernek, az ilyen intézkedés embertelen és megalázó bánásmódnak minősül. Minden szükséges lépést meg kell tenni az ilyen bánásmód azonnali leállítására” – fogalmazott.
és biztosítsa, hogy a bűnüldöző hatóságok azonnal felhagynak a békés gyülekezéshez való jogukat gyakorlók előállításának általános gyakorlatával, a tüntetésekre vonatkozó szabályozásukat pedig összhangba hozzák az alkalmazandó emberi jogi normákkal.
Oroszországban az elmúlt hetekben többtucatnyi városra kiterjedő szimpátiatüntetéseket tartottak, miután Alekszej Navalnij ellenzéki politikus egy korábbi perben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztését letöltendőre változtatták. A rendőrség keményen lépett fel a tüntetőkkel szemben, több ezer embert előállítottak. Tavaszig nem engedélyeznek utcai megmozdulásokat az országban.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
