Az Európai Unió 5,6 milliárd eurót fektet a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) létrehozására irányuló projektbe 2027-ig.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn fogadott el határozatot, amellyel biztosítja, hogy a projekthez nyújtott európai finanszírozás a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret (MFF) időtartama alatt is folytatódjon. A projekt számára a 2021-2027-es időszakra előirányzott indikatív európai hozzájárulás összege folyó árakon 5,61 milliárd euró.
A nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorról szóló megállapodást 2006 novemberében írta alá az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kína, Dél-Korea és India. Az ITER-megállapodás értelmében befogadó félként eljáró Euratom vezető szerepet vállalt a projektben, amely a magfúzió energiaforrásként való felhasználhatóságának tesztelésére szolgál.
A világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének összeszerelése tavaly júliusban kezdődött meg a franciaországi Cadarache-ban.
Az Európai Bizottság becslései alapján az első plazmát 2025 decemberére hozzák létre, a teljes körű működést pedig 2035-re várják. A fúziós energia működő kereskedelmi energiaforrásként 2050 előtt nem fog villamos energiát termelni.
(MTI)
(Fotó: MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dariusz Matecki szerint Brüsszel a lengyel forgatókönyvet akarja Magyarországra is exportálni.
Rugalmasan reagál a szankciókra a globális olajpiac.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte lapunknak az Európai Néppárt elnökének kijelentéseit a párt zágrábi zártkörű megbeszélése után.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Bóka János szerint a Tisza Párt semmiben sem állna ellen az Európai Unió nyomásának.
Ha akarna se tudna kimaradni a Tisza a Néppárt terveiből.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
