A délkelet-ázsiai ország hadserege hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Mianmar demokratikusan megválasztott vezetője, Aung Szan Szú Kjí és őrizetbe vett társai szabadon engedését követelte csütörtökön. A testület emellett mély aggodalmát fejezte ki a hadsereg által Mianmarban kihirdetett szükségállapot miatt.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai hangsúlyozták a demokratikus átmenet további támogatásának szükségét Mianmarban” – olvasható a 15 tagú testület konszenzussal elfogadott állásfoglalásában.
és őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, Mianmar de facto vezetőjét, illetve több más magas rangú politikust. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira. A tavaly novemberben tartott választást toronymagasan Aung Szan Szú Kjí pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nyerte.
A hadsereg a hatalomátvételt követően egy évre szükségállapotot vezetett be.
Az ENSZ BT egyébként a nap folyamán egy másik válsággóc. Líbia ügyében is döntést hozott engedélyezve a konfliktus szereplőinek közös megfigyelőmisszióját a háború tépázta országban. A misszió feladata, hogy a világszervezet támogatásával a kialkudott tűzszünetet felügyelje kezdetben egy háromszög alakú, több száz négyzetkilométeres területen a stratégiai fontosságú kikötőváros, Szirt körül, amit a későbbiekben kiterjesztenének az ország más területeire is.
A testület felszólította António Guterres ENSZ-főtitkárt egy belső üzenetben, hogy „gyorsan egy előreküldött csapatot hozzon létre és menesszen Líbiába”. A dpa német hírügynökség, amely betekintést nyert az iratba, úgy értesült, hogy Guterres másfél hónap múlva kell jelentést tennie az ENSZ BT-ben.
Néhány éve kettős hatalom létezik, a Fájez esz-Szarrádzs vezette, Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormány és egy ideiglenes kabinet, amelyet a parlament és a kelet-líbiai területeket ellenőrzése alatt tartó, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg támogat.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Ezúttal az oroszok szabadítanák rá a bevándorlósereget a kontinensre, aminek nagyon súlyos jelei vannak.
Elképesztő politikai fiaskóról számolt be a Politico: már a reptéren kiutasították a diplomatákat.
Hiába kérik az olaszok és a görögök Brüsszelt, hogy vigyázó szemeit Ukrajna helyett inkább Líbiára vesse.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
