Ismét megmutatkozott az amerikai baloldal képmutatása a washingtoni események kapcsán

Írta: Gergi-Horgos Mátyás

Az Egyesült Államokban elszabadultak az indulatok. Ahogy arról beszámoltunk, szerdán félbe kellett szakítani Joe Biden győzelmének jóváhagyását célzó eljárást, miután Trump-párti tüntetők egy része behatolt az amerikai törvényhozás épületébe. Donald Trump elnök elítélete az erőszakot, de kiállt a tüntetők mellett, emiatt sorra érkeztek a kritikus nyilatkozatok baloldalról és jobboldalról egyaránt. Csak többórányi zavar után állt vissza a rend, a hatóságoknak sikerült kiszorítani a tüntetőket. Végül pedig bebizonyosodott, hogy négy ember a zavargás során életét vesztette, ami biztos, hogy közülük egy embert az erőszakos behatolás közben lőttek mellbe.

A New York Times szerkesztőségi vezércikke egyenesen a leköszönő amerikai elnököt tette felelőssé az erőszakért, akit szerintük felelőségre kell vonni a tüntetők felbujtása, illetve a demokratikus rend megzavarása miatt. Továbbá – a törvényhozás épületébe betörő tüntetőket mellett – a Capitolium rendőrségi szervezete, a Capitol Police ellen is vizsgálatot kell indítani, mivel a New York Times szerkesztősége szerint a törvényhozás rendőrsége az erőszakos megmozdulás megállításában kudarcot vallott. Hasonló stílusban támadja Trumpot a Washington Post szerkesztősége is, ők a leköszönő amerikai elnök azonnali eltávolítását követelik.

A Demokrata Párt képviselői is sorban ítélték el a törvényhozás épületében zajlott erőszakot. Tammy Duckworth demokrata szenátor – aki épp beszédet készült tartani, amikor a tüntetők betörtek a Capitolium épületébe – is Donald Trumpot nevezte meg felelősként, és e nézőpontot osztotta több ismert demokrata politikus is, köztük Barack Obama és Bill Clinton egykori elnökök. Obama hangsúlyozta, hogy Trump az erőszakot a választással kapcsolatos alaptalan hazugságival szította. Joe Biden megválasztott elnök is megszólalt, aki arra kérte a leköszönő elnököt, hogy hagyjon fel a rombolással.

a legkritikusabb Mitt Romney republikánus szenátor, egykori elnökjelölt volt, aki a demokrata megszólalókhoz hasonlóan Trumpot vádolja a történtekért.   

Megjegyzendő, hogy a Capitolium épületében lejátszódó cselekedetek elítélendők, az erőszak nem megoldás a politikai ellentétek feloldására, hanem a további eszkaláció és gyűlölet katalizátora.

Donald Trump megválasztását követően több mint 50 baloldali kongresszusi képviselő bojkottálta az elnöki beiktatási ceremóniát, az eseménytől való távolmaradásukkal nemtetszésüket szeretették volna kifejezni. John Lewis demokrata politikus pedig egyenesen illegitimnek nevezte Donald Trump megválasztását, szerinte ugyanis a republikánus jelölt orosz beavatkozás segítségével nyerte meg az elnökválasztást. Mindeközben a „nem az én elnököm” szlogennel tűzdelt bejegyzések ellepték a közösségi médiát, és a baloldali médiumok – például a New York Times – e hangok számára felületet biztosítottak, vagyis tovább erősítették az illegitimnek titulát Trump elleni haragot. 

Azonban azok a demokrata párti politikusok és liberális újságírók, akik most azzal támadják Trumpot, hogy a választási visszaélések hangoztatásával aláássa a demokratikus akaratot, előbb számoljanak el az öt évvel ezelőtti stratégiájukkal. Az amerikai baloldal 2016-ban a bojkottal és az illegitimációs törekvésekkel ugyanúgy szembe ment a népakarattal, akkor viszont egyik vezető demokrata politikus sem figyelmeztetett arra, hogy a választások tisztaságának kétségbevonása káros lehet.

Azok az amerikai sajtóorgánumok és politikusok, akik most teljes mellszélességben kiállnak az erőszak elítélése mellett, tavaly még a Black Lives Matter (BLM) mozgalom szélsőséges aktivistáit támogatták. Mint ismert, George Floyd halála után zavargások törtek ki az Egyesült Államokban, a BLM-mozgalom üzenetét – vagyis, hogy a fekete életek számítanak – a Demokrata Párt, illetve annak vezető politikusai is átvették. Arról nem is beszélve, hogy a liberális médiumok és a Demokrata Párt is teret engedtek annak a BLM-mozgalom által támogatott álláspontnak is, miszerint a rendőrség forrásmegvonása elejét venné a rasszizmusnak, és az így felszabadult pénzügyi alapot a szociális szféra kaphatná meg. 

E radikális nézőpont mellé állt Alexandria Ocasio-Cortez baloldali kongresszusi képviselőnő, és az ötletet pártoló cikkek sora látott napvilágot, köztük a Business Insider, a New York Times és a New Yorker hasábjain. Seattle baloldali vezetése pedig ígéret tett, hogy azonnali rendőrségi reformot hajt végre. A városvezetés viszont nemcsak képtelen volt biztosítani a közbiztonságot, de egyenesen kiállt azon radikális tüntetők és anarchista aktivisták mellett, akik a metropoliszon belül, barikádokkal körül határolt területen kikiálltok a Capitol Hill-i Autonóm Zónát. Ebből is látszik, hogy tavaly óta sokat fordult világ az Egyesült Államokban.

Sőt mi több, a 2016-os választás utáni megnyilvánulásaikkal tovább mélyítették a szakadékot a két politikai tábor között, most mégis úgy érzik, hogy jogos erkölcsi diadalmat arattak a republikánusok felett.