Az USA senkin sem kérheti számon a demokráciát

„Ha a már említett választási visszásságok és a Capitolium »ostroma« mellett a George Floyd  halála miatt tavaly tavasszal kitört erőszakos BLM-tüntetéseket is nézzük, elmondható, hogy finoman fogalmazva sem az USA a világ jelenlegi legstabilabb és legbiztonságosabb demokráciája. Ezek fényében az Egyesült Államoknak a jövőben lesz bármiféle jogalapja arra, hogy más országokon kérje számon a demokráciát és a jogállamiságot?

Meggyőződésem, hogy eddig sem volt. A világ csendőre attitűd csak akkor tudott működni, ha egy koalíció (elsősorban az ENSZ) kötelékein belül, az emberi jogok tényleges megsértésével szemben történt a fellépés. A nemzetközi jogászok jelentős többsége is azt vallja, hogy a béke fenntartására és a nyugalom megteremtésére elsősorban az ENSZ mint a világ nemzeteinek szövetsége hivatott. Ezzel szemben az, hogy katonai szövetségesekkel szemben, politikai bosszú keretében lép fel az Egyesült Államok (ahogy tette azt az Obama-kabinet alatt), teljesen méltatlan és anti-amerikai.

Az elmúlt hónapok eseményei rengeteget rontottak az Egyesült Államok megítélésén, de újra le szeretném szögezni, hogy az USA-nak már eddig sem volt erkölcsi alapja ahhoz, más országokon kérje számon a demokráciát, bárhol a világban beavatkozzon.

Alapvető elvárásnak kellene lennie, hogy ne gazdasági érdekcsoportok, lobbisták kénye-kedve szerint működjön az amerikai külügy, és ne próbáljanak meg demokráciát exportálni olyan országokba, ahol erre semmi szükség.

Ráadásul az Egyesült Államok intervenciós politikája már nem egyszer csődöt mondott. Elég csak Vietnamra, Afganisztánra, az iraki invázióra, vagy éppen az arab tavasznak nevezett folyamatra gondolni.

A gyámszerep újbóli betöltése helyett sokkal inkább azt a partneri viszonyra épülő külpolitikát kellene folytatni, amit a Trump-kabinet kialakított például Magyarországgal és az egész kelet-közép-európai régióval.”