Nem csupán Donald Trump visszatéréséről döntöttek az Egyesült Államokban
A kérdés nem csupán politikai, hanem kulturális és gazdasági szinten is kihívásokat jelent.
Nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a választás, illetve az átadás-átvételi folyamat mindenben kielégíti a demokratikus normákat és standardokat.
„Aggodalommal figyeljük a Joe Biden megválasztását övező amerikai eseményeket
Azok után, hogy a demokrata jelölt győzelmével végződött választási kampányban magukat »társadalmi igazságharcosoknak« nevező fegyveres milíciák vették át a hatalmat több amerikai nagyvárosban, vandál módon fosztogattak, szobrokat döntöttek le és gyújtogattak, a bajba jutott ország szívéből megfigyelők újabb erőszakos megmozdulásokról tudósítottak a minap.
Ezt megelőzően választási megfigyelők széles körben adtak hangot kétségeiknek az amerikai elnökválasztás szavazatszámlálásának tisztasága kapcsán. Számos tagállamban problémák merültek fel a levélszavazatok leadásának tisztasága, azok összesítése, de több szavazókörben a választás napján leadott voksok szortírozása miatt is. Több tagállamból számoltak be megfigyelők arról, hogy halottaktól, kiskorúaktól vagy nem regisztrált szavazóktól is érkeztek voksok - ugyanis az USA-ban kötelező választási regisztráció van érvényben, mivel az állampolgárok kötelező jelleggel nem kapnak személyazonosító okmányt. Elemzők szintén felhívták a figyelmet arra, hogy évtizedes jelenség az ún. gerrymandering, azaz központi ellenőrzés nélkül az egyes tagállami vezetések rajzolják újra rendszeresen a most szintén lezajlott képviselőházi választások választókerületeit is. Európai összehasonlításban az is szembeötlő, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem rendelkezik szövetségi szintű országos választási bizottsággal, a tagállamokban pedig a helyi »kormány« összesíti a szavazatokat és hirdet eredményt, nem pedig egy független államigazgatási szerv. Ennek »köszönhető«, hogy lényegében párhuzamos, alternatív szavazatszámlálási protokollokat működtet a média és az egyes pártok is, valamint az is, hogy a szavazatok összesítése és így eredmény hirdetése is napokat, több helyütt heteket vett igénybe. Számos helyen a vitatott szavazatok összessége jóval meghaladja azt a különbséget, mellyel Biden megnyerte az adott államot.
A választásokat övező általános hangulatra jellemző, hogy több nagyvárosban - így például a fővárosban is - a boltok kirakatait bedeszkázták a választás napján, tartva az esetleges vandál akcióktól. Amire a Black Lives Matter erőszakos utcai akció miatt tartani is lehetett: megszámlálhatatlanul sok helyen alakult ki ugyanis korábban harc a rendfenntartó szervekkel, melyek során a rendőrök számos alkalommal megfutamodtak, nem mertek fellépni - félve nem csak a BLM, de a politikai korrektség dühétől is. Sajtóelemzések arra is rávilágítanak, hogy míg egyes orgánumok a BLM-akciókat a »társadalmi elnyomásból fakadó jogos fellépésként« aposztrofálták és a kialakult káoszért az egyenruhásokat hibáztatták, a Trump-párti aktivisták ellen már kemény fellépést szorgalmaztak.
Egy megtépázott tekintélyű rendőrséggel »rendelkező« országban viszont nem is meglepő, hogy újabb erőszakos jelenetek övezték a Joe Biden megválasztott demokrata elnök hivatalba lépését megelőző hatalomátadás-átvételi folyamatot. A választási visszaélésekről szóló hírek miatt republikánus képviselők kifogást emeltek Biden győzelme kapcsán közvetlenül az elektori szavazatok január 6-ai »szentesítése« előtt, majd ezen a napon legutoljára talán 1814-ben látott jelenetek játszódtak le Washington D.C-ben: Trump-párti tüntetők betörtek az amerikai kongresszus Capitol Hill-en található épületébe, részben »elfoglalva« azt. (1814-ben a britek foglaltak el rövid időre D.C-t és gyújották fel többek között a Capitolium-ot is.)
Az épületbe történő behatolás során 4 embert meghalt, egyet közülük, egy fehér nőt bizonyosan a rendőrség lőtt le - csakúgy mint pár hónappal ezelőtt a fekete George Floyd-ot, mely eset utána lángba és káoszba borította Amerikát és amelynek vég- vagy közjátéka az utóbbi napok eseménysora is.
Komoly kétségekkel és aggodalommal szemléljük Magyarországról mindezt. Nem lehetünk bizonyosak ugyanis abban, hogy a választás, illetve az átadás-átvételi folyamat mindenben kielégíti a nyugati civilizációban honos demokratikus normákat és standardokat. A sajnálatos amerikai eseményeket, valamint azt, hogy Joe Biden legitim módon tudja-e így gyakorolni hatalmát, továbbra is szorosan nyomon követjük és monitorozásra sarkalljuk a világ közvéleményét is.”