Több tagállam ellen is jogi kényszert vet be az Európai Bizottság az uniós környezet- és klímavédelemi célok teljesüléséért

Az Európai Bizottság több tagállam esetében is az Európai Unió Bíróságához fordult a környezetvédelmi, illetve a károsanyag-kibocsátásai normák sorozatos megsértése miatt. A Bizottság Bulgária ügyében a légszennyezettség visszaszorítása, illetve a levegőminőség javítása érdekében elfogadott 2008-as uniós irányelv megsértése miatt döntött a kérdés jogi útra tereléséről. 

2017-ben az Európai Bíróság a kibocsátási kvóták betartására, illetve mihamarabbi állami intézkedésre szólította fel Bulgáriát, annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időben belül az irányelvben meghatározott keretekre szorítsák vissza a károsanyag-kibocsátást.

Bulgária éves és napi kibocsátásai adatai alapján élen jár a légszennyezettség terén az Unióban. Az ország egy évben átlagosan 90 napon az irányelvben lefektetett kibocsátási mutató többszörösét produkálta, vagyis közel két és félszer annyit, mint amit az uniós jog engedélyez. 

Az Európai Bizottság Görögország esetében is az Európai Unió Bíróságához fordult, mivel az ország második legnagyobb városa, Szaloniki 2005 óta – a 2013-as esztendőt leszámítva – minden évben megsértette a kibocsátási előírásokat. A Bizottság szerint a görög hatóságok eddigi erőfeszítései elégtelenek és hatástalanok voltak.  

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egy nemrégiben készített jelentése szerint a légszennyezés jelenti az egyik legnagyobb környezeti-egészségügyi kockázatot Európában. A levegőbe kerülő különböző méretű szennyező részecskék 2018-ban hozzávetőlegesen 379.000 korai halálesethez járultak hozzá az EU-ban. Ugyanakkor pozitív tendenciának mondható, hogy ez az adat 13 százalékkal alacsonyabb, mint 2009-ben volt.  

A balkáni országokhoz hasonlóan Lengyelország is az Európai Unió Bíróságán fogja találni magát, a Bizottság szerint a lengyel állam a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő madarak védelmét előíró uniós irányelvet is megsértette.

ezzel az országban található Natura 2000 területek – az Unió által egy hálózatba szervezett természetvédelmi övezetek – veszélybe kerültek. 

A Bizottság mindhárom ügy esetében az üvegházhatású gázok kibocsátásának, illetve a környezetszennyezés mértékének radikális visszaszorítását célzó cselekvési tervét jelölte meg, mint legfőbb hivatkozási pont. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió a zöldfordulat végrehajtásához a jogi kikényszerítés eszközét is kész alkalmazni, várhatóan a Bizottság a következő időszakban egyre több hasonló ügyet fog az Európai Unió Bírósága elé vinni. 

Gergi-Horgos Mátyás