Az Európai Bizottság több tagállam esetében is az Európai Unió Bíróságához fordult a környezetvédelmi, illetve a károsanyag-kibocsátásai normák sorozatos megsértése miatt. A Bizottság Bulgária ügyében a légszennyezettség visszaszorítása, illetve a levegőminőség javítása érdekében elfogadott 2008-as uniós irányelv megsértése miatt döntött a kérdés jogi útra tereléséről.
2017-ben az Európai Bíróság a kibocsátási kvóták betartására, illetve mihamarabbi állami intézkedésre szólította fel Bulgáriát, annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időben belül az irányelvben meghatározott keretekre szorítsák vissza a károsanyag-kibocsátást.
A bolgár vezetés az ítéletet figyelmen kívül hagyta, az ország légszennyezettségi mutatói 2015 és 2019 között folyamatosan túlmutattak a törvényi kereten.
figyelmen kívül hagyta, az ország légszennyezettségi mutatói 2015 és 2019 között folyamatosan túlmutattak a törvényi kereten. Bulgária éves és napi kibocsátásai adatai alapján élen jár a légszennyezettség terén az Unióban. Az ország egy évben átlagosan 90 napon az irányelvben lefektetett kibocsátási mutató többszörösét produkálta, vagyis közel két és félszer annyit, mint amit az uniós jog engedélyez.
Az Európai Bizottság Görögország esetében is az Európai Unió Bíróságához fordult, mivel az ország második legnagyobb városa, Szaloniki 2005 óta – a 2013-as esztendőt leszámítva – minden évben megsértette a kibocsátási előírásokat. A Bizottság szerint a görög hatóságok eddigi erőfeszítései elégtelenek és hatástalanok voltak.