Több ezer fős gyászmenetet tartottak Jerevánban

Több ezer fős gyászmenet indult szombaton Nikol Pasinján örmény miniszterelnök vezetésével és a kormány tagjainak részvételével a jereváni Köztársaság térről az Erablur katonai hősi temetőbe, megemlékezve a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus örmény áldozatairól. Ezzel kezdetét vette az elesettek tiszteletére elrendelt háromnapos nemzeti gyász Örményországban. Nikol Pasinján a harcok befejeződését követő 40. napra tette a megemlékezések kezdetét. A Köztársaság tér szombaton zsúfolásig megtelt emlékezőkkel, a rendezvény fokozott rendőri készenlét mellett zajlik. A miniszterelnök a gyászmenet élén halad, a menetoszlop résztvevői közül többen a kormányfőt támogató jelszavakat skandálnak, noha Pasinján külön kérte, hogy ezt ne tegyék. „Nincs szükség ovációra és beszédekre, menjünk csendben” – fordult a miniszterelnök a gyülekezőkhöz. Közben a katonai temetőben a kormányfő ellenfelei gyülekeznek, akik megpróbálják megakadályozni Pasinján részvételét a megemlékezésben. Az örmény ellenzék hazaárulásnak tartja a tűzszüneti megállapodás aláírását Azerbajdzsánnal, az örmény miniszterelnök lemondását és új választások kiírását követeli.

Az örmény hatóságok szerint a hegyi-karabahi harcokban csaknem háromezer örmény fegyveres esett el. Sokan eltűntek, akik után folyik a kutatás a harcok övezetében és a szomszédos járásokban. A keresésben részt vesznek az orosz békefenntartók és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői is. A harcok befejeződése óta már 969 holttestet találtak a területen. A hegyi-karabahi, el nem ismert „örmény köztársaságban” is megemlékezéseket tartanak az elesettek emlékére. Azerbajdzsánban ezzel szemben december 10-én pompás győzelmi díszszemlét rendeztek, amelyre meghívták Recep Tayyip Erdogan török elnököt, a kaukázusi ország fő szövetségesét és támogatóját is. Hegyi-Karabahban szeptember 27-én kezdődtek újabb összecsapások az örmény fegyveres erők és az azeri hadsereg között, amely offenzívát indított az örmények által a 90-es években elfoglalt területek visszaszerzésére.

Baku és Jereván konfliktusa 1988 februárjában éleződött ki, amikor a többségében örmény lakosságú hegyi-karabahi enklávé egyoldalúan kimondta elszakadását Azerbajdzsántól. A legutóbbi, hat hétig tartó fegyveres konfliktus lezárásáról Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök, valamint Nikol Pasinján november 9-én írt alá közös nyilatkozatot. A tűzszüneti megállapodás szerint az azeri és örmény erők addig elfoglalt állásaikban maradnak. Több járás visszakerül Azerbajdzsán ellenőrzése alá, a demarkációs vonal mentén pedig kétezer orosz békefenntartót telepítenek. A békefenntartók megjelenése után a helyzet viszonylag stabilizálódott, bár továbbra is feszült. Aknarobbanásban többen életüket veszítették, és tűzszünetsértések is történtek. Örményország nemrég azzal vádolta Azerbajdzsánt, hogy Hegyi-Karabahban örmény katonákat zárt körbe és ejtett foglyul. A TASZSZ jelentése szerint közben több tízezer hegyi-karabahi lakos, aki a harcok idején elmenekült a térségből, visszatért lakóhelyére.

(MTI)

Fotó: A Nikol Pasinján örmény miniszterelnök lemondását követelő tüntetők Jerevánban 2020. december 5-én. Az ellenzék a hegyi-karabahi harcok lezárásáról szóló háromoldalú megállapodás november 10-i aláírása miatt tiltakozik. A Nikol Pasinján, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök tűzszüneti megállapodása értelmében Örményországnak vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, általa korábban megszállt régiót. (MTI/ AP/ PAN Photo/ Hrant Hacsatrjan)