Jóváhagyta a brit gyógyszerfelügyelet az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár vakcináját.
Engedélyezte szerdán a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett vakcina forgalmazását. Ez a második olyan oltóanyag, amelynek alkalmazását a brit szakhatóság jóváhagyta.
A MHRA – a világon elsőként – e hónap elején a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját is engedélyezte, és a brit oltási kampány december 8-án ezzel az oltóanyaggal megkezdődött. Nagy-Britanniában az eddig beoltottak száma a 700 ezerhez közelít, de a brit kormány reményei szerint az oltási kampány a könnyebben szállítható és tárolható Oxford/AstraZeneca-vakcina használatának engedélyezésével válhat igazán tömegessé.
A Pfizer és a BioNTech oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben, bár a kiszállítás után öt napig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon is tárolható. Az Oxford/AstraZeneca-vakcina ugyanakkor szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható.
Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a BBC rádió szerdai hírműsorában kijelentette: a két oltóanyagból rendelt mennyiség elégséges a teljes brit lakosság beoltásához, azzal együtt is, hogy a teljes hatékonyság eléréséhez mindenkinek két dózist kell kapnia.
A brit kormány ugyanakkor az egyesített oltásügyi bizottság (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) szerdán ismertetett ajánlására a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezi át a hangsúlyt, hogy főleg a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok tagjai közül minél többen minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk valamilyen szintű védettség.
A brit egészségügyi minisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint továbbra is minden beoltott megkapja a második adagot is, de a jelenlegi háromhetes időkülönbség helyett az első dózis beadását 12 héten belül követheti a második, hosszabb távú védettséget nyújtó oltás.
A The Lancet című tekintélyes brit orvosi szakportálon megjelent előzetes független szakértői értékelések biztonságosnak és hatékonynak minősítették az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagát.
A beszámoló szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák során a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre, és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálatok alapján két teljes dózis alkalmazásával átlagosan meghaladja a 70 százalékot. A hatékonyság azonban 90 százalék fölé emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak. A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, ennek okát még vizsgálják, és a brit gyógyszerfelügyelet szerdai döntésével a két teljes dózisú alkalmazásra adott engedélyt.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
Az oxfordi évem nemhogy nem hozza el a műfaj feltámadását, de a középszert is alig súrolja. Helyette óriási közhelyparádét kapunk, amit csak a viktoriánus költőktől vett melankolikus idézetek és a hamisítatlan angol kulissza ment némileg.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az amerikai elnök akár kényszert is alkalmazna, hogy az emberek olcsóbban juthassanak gyógyszerekhez.
Sok baj van Brüsszellel Arthur Krön szerint.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
