"A tapasztalat az, hogy az erőforrások, anyagi javak minden korábbi reményt meghaladó bősége árad a jóléti társadalmak polgárai felé, azok mégsem boldogok. Folyamatos az elégedetlenség, amit a németek legitimációs válságnak/deficitnek, a franciák és angolszászok resistance-nak neveznek. Mi lehet az oka annak, hogy a világ legjobban élő népei elégedetlenek, frusztráltak? Ezt nem lehet a minden társadalomban létező egyenlőtlenségekkel magyarázni, ugyanis nem a minden szempontból elfelejtett fehér underclass „balhézik”, hanem – mint 68-ban – a középosztály.
A mai Black Lives Matter (BLM) és LMBTQ „balhék” elsősorban a figyelmet akarják felkelteni. Valami hasonló a helyzet, mint a 19. század végén, amikor az Európában lezajlott zsidó emancipáció után hiába volt jogi egyenlőség, hiába volt gazdasági siker, az emancipálódott csoport tagjai elégedetlenek voltak azzal, ahogyan a környezetük megbecsülte őket. Azt, hogy a megbecsülés-igény fontosabb az anyagiaknál, és előbbit az anyagi bőség cseppet sem számolja fel, Hobbes, Tocqueville és sokan mások leírták."
(...)
"A mostani mozgalmárok, akik jelentős része feltűnően fiatal, szinte gyerek, és fehérként küzd a fekete rendőrökkel szemben a feketék elismeréséért és a fehérek uralma és az apai társadalom ellen a BLM mozgalomban nagy része csonka családban nőtt fel. E nemzedék negyedének nincs apa a családjában, az amerikai feketéknél ez 65%. Az apa nélkül felnőtt fiatalok dühösek a világra. És különösen dühösek a feministára nevelt nők, akik sikerekre vágytak, elismerésre, de apa ás férj nélkül maradtak a jogaikkal, és így kell szembenézniük sokkal nagyobb problémákkal. Természetesen segítséget, állami beavatkozásokat igényelnek – a szocializmus újabb hulláma e körből is indul."
(...)