Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Jelenleg körülbelül 4500 amerikai katona állomásozik az ázsiai országban.
Jóváhagyta a Pentagon az amerikai csapatok részleges kivonását Afganisztánból, két nagyobb és néhány kisebb támaszpontot azonban megtartanak az országban – jelentette be szerdán Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.
Milley a Brooking Institution agytröszt rendezvényén elhangzott bejelentésében nem nevezte meg, mely bázisokról van szó, leszögezte azonban azt, hogy a megmaradt kontingens feladata továbbra is az afgán biztonsági erők támogatása és terrorelhárító műveletek végrehajtása lesz. Donald Trump amerikai elnök november 17-én rendelt el csapatkivonást Afganisztánból. Ennek értelmében az Egyesült Államok január 15-ig 2500 fővel mintegy kétezerre csökkenti az országban állomásozó katonái létszámát. A döntés olyan aggodalmakat keltett a régióban, hogy a térségben elszabadulhat az erőszak és a káosz, sőt akár az Iszlám Állam terrorszervezetet is felbátoríthatja. Milley további információt nem közölt, a Reuters hírügynökség pedig megjegyzi, hogy az elnök ezzel kapcsolatos bejelentése óta eltelt rövid idő alatt vélhetően még nem dolgozták ki a csapatkivonás pontos részleteit. Jelenleg körülbelül 4500 amerikai katona állomásozik Afganisztánban.

Eközben szerdán az afgán kormány és a tálibok képviselői bejelentették, hogy előzetes megállapodást értek el a béketárgyalások folytatásáról. Az afgánközi béketárgyalásokat az Egyesült Államok és a tálibok közt februárban megkötött békemegállapodás írta elő, a megállapodás végső célja pedig a külföldi katonák kivonása Afganisztánból. Milley hangsúlyozta, hogy 19 éve ez az első írásos megállapodást Kabul és a radikálisok között egy olyan konfliktus során, amelyben egyik fél sem tudott hosszútávon a másik fölé kerekedni. Bár elismerte, hogy sokak számára visszatetsző lehet tárgyalóasztalhoz ülni a szélsőséges tálibokkal, úgy vélte, a hatalommegosztást célzó tárgyalás a konfliktusok lezárásának legáltalánosabb módja.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az Egyesült Államok és szövetségesei katonailag beavatkoztak Afganisztánban. Az országot akkor a tálibok irányították, akik Washington szerint menedéket adtak az al-Kaida terrorszervezet akkori vezetőjének, Oszama bin Ladennek. Az afganisztáni háború az Egyesült Államok történetének leghosszabb fegyveres konfliktusa.
(MTI)