Irán: Amerikának nem szabad felelőtlenül kivonulnia Afganisztánból

Az Egyesült Államok az afganisztáni háborút katonai, stratégiai és politikai téren elvesztette – ez Irán hivatalos helyzetértékelése Teherán külügyi közleménye szerint.

Raszul Muszavi, az iráni külügyminisztérium nyugat-ázsiai főosztályának vezetője az Etemad iráni napilapnak adott nagyinterjújában elmondta: 120 ezer amerikai katona szolgál a közép-ázsiai országban, a Pentagon a legkorszerűbb, legnagyobb hatóerejű fegyvereket vetette be, szerinte mégsem sikerült térdre kényszerítenie ellenfelét, a tálibokat. Ezt követően Donald Trump elnöksége idején egy alternatív startégiát vetettek be, az úgynevezett „délázsiai stratégiát”, amelynek során „Afganisztánban fejlesztéseket próbáltak felmutatni, Pakisztánt nyomás alá helyezték, Indiát pedig megpróbálták bevonni a rendezésbe – ez a stratégia azonban csődött mondott” – fogalmazott az iráni külügyi vezető. 

„A tálibokkal való megegyezés szükséges, de nem úgy, ahogy az amerikai megbízott, Zalmay Khalilzad tette” – vélekedett Muszavi, hozzátéve: az év elején Dohában megkötött amerikai-tálib egyezményből kifelejtették a törvényes afgán kormányt, Amerika egy fegyveres csoportot inkább méltatott tárgyalásra, mint magát a választott kabuli kormányt – ennek pedig az a legfőbb oka, hogy Amerika a jelenlegi rezsimet is le akarja váltani. Az iráni külügyi főosztályvezető szerint a perzsa állam is támogatja az afgán békét, de azt az afgán kormány és a tálibok közötti belső békemegállapodásként tudja elképzelni. Ezt egyébként még az amerikai elnökválasztás előtt tető alá akarta hozni a Trump-kormányzat, de végül ez nem sikerült – fűzte hozzá Muszavi. 

Az iráni tisztségviselő szerint Joe Biden elnökké választása esélyt ad Amerikának arra, hogy a helyes irányba adjon lendületet a dohai folyamatnak, illetve hogy az Amerika afganisztáni szerepvállalásáról kialakult kép a régióban javuljon. Raszul Muszavi az interjúban leszögezi: ha egy állam megtámad egy másik államot, a nemzetközi rendelkezések értelmében addig nem távozhat, míg helyre nem állítja annak biztonsági és katonai struktúráit. „Húsz éves katonai jelenlét után Amerika pedig úgy próbál most Afganisztánból távozni, hogy nem tesz eleget ilyen irányú nemzetközi kötelezettségének” – fogalmaz az iráni külügyi főosztályvezető.

Iránt egyébként nem zavarja a tálibok megerősödése, érvényben lévő határvédelmi egyezményei van velük, ugyanakkor a regionális béke garanciájának azt tartaná, ha lenne egy stabil, „reprezentatív” kormány Kabulban – közölte Muszavi az Etemad újságírójával.

Az Egyesült Államok a szeptember 11-i terrortámadások után megtorló lépésként 2001 őszén vonult be Afganisztánba az al-Kaida és az azt támogató afgán tálib rendszer ellen, Irakot pedig 2003-ban rohanta le Szaddam Huszein tömegpusztító fegyvereinek fenyegetésére hivatkozva. Ez utóbbi érv hamisnak bizonyult, nem találtak ilyen fegyvereket Irakban. 

Donald Trump elnökjelöltként 2016-ban azzal kampányolt, hogy véget vet a fölösleges amerikai háborúknak, kivonja a csapatokat Irakból és Afganisztánból. Leköszönő elnökként november 17-én elrendelte, hogy a Pentagon január 15-ig 2500-2500 főre csökkentse a két országban állomásozó amerikai katonák létszámát.