EP: Megállapodtak az uniós források jogállamisághoz kötésében

Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az unió költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről – közölte az uniós tanács csütörtökön.

A nyilatkozatban Michael Clauss, Németország brüsszeli uniós képviseletének vezetője a megállapodást „fontos mérföldkőnek” nevezte a következő hosszú távú uniós költségvetés és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó csomag szempontjából. Szavai szerint nincs vesztegetnivaló idő, meg kell kezdeni a mentőcsomag felhasználását, ugyanis már a világjárvány második hulláma sújtja a tagállamokat.

Az Európai Parlament tárgyalódelegációja nevében Petri Sarvamaa finn néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő sajtótájékoztatóján kijelentette: sikerült biztosítani a kapcsolatot az uniós források felhasználása és a jogállamiság tiszteletben tartása között. Az Európai Unió először hoz létre mechanizmust, amely lehetővé teszi olyan kormányok finanszírozásának felfüggesztését, amelyek nem tartják tiszteletben az európai értékeket, köztük a jogállamiságot – emelte ki. Tájékoztatása szerint

A jogállamiság helyzetét az uniós szerződésekben rögzített valamennyi érték – például a szabadság – és az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogait is, a demokrácia, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének – összefüggésében vizsgálják majd. Az uniós költségvetést védő mechanizmus a jogállamiság megsértésének vagy veszélyeztetésének egyedi eseteitől a szisztematikus jogsértésekig alkalmazható lesz – tette hozzá.

A nyilatkozat szerint az új mechanizmus lehetővé teszi az uniós költségvetés védelmét, amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek megsértése egy tagállamban befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az uniós források hatékony és eredményes felhasználását. A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy nem csak konkrét korrupció vagy az EU-s források eltérítése miatt lehessen a jogállamisági eljárást megindítani, de

Két feltétel együttes megléte esetén lehetne a jogállamisági mechanizmust aktiválni: az egyik az alapszerződésekben lefektetett jogállami alapelvek sérelme, és hogy ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy aláássa az EU megfelelő gazdálkodását.

Bár a Parlament által eredetileg kívántnál hosszabb határidőt kapott a Bizottság és a Tanács, hogy lépjen fel egy beazonosított jogállamisági probléma miatt, de az rövidebb lett, mint amit a Tanács javasolt, 7-9 hónap. A Bizottság, miután megállapítja a feltételek fennállását, elindítja a jogállamisági eljárást. A Tanácsnak főszabály szerint egy kivételes esetben legfeljebb három hónapja lesz dönteni, méghozzá minősített többséggel.

A mechanizmust ellenző országok – köztük Magyarország és Lengyelország – azt már elérték, hogy

szemben az eredeti javaslattal, amely szerint az eljárást a Bizottság kezdeményezte volna, és a leállításhoz lett volna szükség a tagállamok minősített többségére.

A politikai feltételrendszer a következő többéves pénzügyi keret, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó intézkedéscsomag részét képezheti. A megállapodást még az uniós tagállamoknak, valamint az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának, majd pedig az EP plénumának is el kell fogadnia.

(MTI, Euronews)