Korona-katasztrófa felé robog Csehország

Nyitókép: korona-korlátozások elleni tüntetők Prágában október 18-án (REUTERS/David W Cerny)

Pár napos hír, hogy 150 lélegeztetőgépet ajándékoztunk Csehországnak – még 15 érkezett az osztrákoktól, 30 a központi uniós tartalékból, a hollandoktól pedig 105 darab. Ez összesen majdnem annyi, mint amennyit ebben a pillanatban Magyarországon használnak: hazánkban 313 súlyos állapotú beteget lélegeztetnek gépileg, a hasonló lélekszámú Csehországban ezzel szemben 1156-ot.

míg a bő nyolcvanmilliós Németországban „csak” 177 ezret tartanak nyilván; az egymillió lakosra jutó halálozások száma két és félszerese, az ugyanennyi főre vetített betegszám (a koronavírus ún. incidenciája) Csehországban 31 882, míg a németeknél „csak” 6 490 – mindez úgy, hogy a csehek tesztelési sebessége vetekszik a németországival. 

Nagy a baj Csehországban is, helye van minden orvosnak, ágynak és lélegeztetőgépnek. Október 22-e óta a tavaszihoz hasonló, munkán, bevásárláson és sétán kívül szinte mindent tiltó kijárási korlátozás van érvényben, és már október közepén bezártak az iskolák, a múzeumok, az állatkertek, a sportlétesítmények, az uszodák, a templomok, a szórakozóhelyek és a színházak. Az éttermekben csak kiszállítás és elvitel van, a még nyitva tartó üzleteket pedig arra kérte a cseh kormány, hogy kapcsolják le esetlegesen rendelkezésre álló nyílt wifijüket, hogy ne csoportosuljanak netezni vágyó fiatalok a környékükön.

Ez utóbbi, máshol ismeretlen rendelkezés jól jelzi:

ami az óvintézkedések betartását illeti. A drasztikus tavaszi korlátozó lépésekkel gyorsan legyűrt vírus ősszel újult erővel tért vissza, a csehek pedig Európa többi népénél is jobban belefáradtak a védekezésbe.

Nem tették jól, mert a kiugróan magas esetszámok egy gyengélkedő egészségügyre zúdultak rá. Csehországban óriási az orvoshiány, a praktizáló doktorok 40 százaléka 60 év feletti, és múlt hét végi állás szerint több, mint 13 ezer egészségügyi dolgozó kapta el az új koronavírust. A cseh orvosi egyetemek diplomásainak ötöde elhagyja az országot. S bár vitathatatlanul közel vannak Bajorország és Szászország jól fizető kórházai, a pénz önmagában nem magyaráz mindent: a cseh orvosok az átlagfizetés szűk háromszorosát, 3000 eurót visznek haza havonta átlagosan. A doktorok inkább az adminisztratív terhekre és a munkakultúrára panaszkodnak. S bár Csehország megpróbált még keletebbről – Ukrajnából és egyéb volt szovjet tagállamokból „importálni” egészségügyi munkaerőt (2014-ben még csak 28 ukrán orvos dolgozott az országban, 2019-re már 564-en voltak), a vendégdoktorok beilleszkedése nem zökkenőmentes.

A külföldi segítségen kívül három intézkedéssel próbál az ország egészségügyi vezetése reményt hozni az áldatlan állapotok közé: egyrészt egy 500 ágyas katonai kórházat épít a hadsereg Prága egyik külkerületében, a repülőtérnek is otthont adó Letňanyban; másrészt Tomáš Petříček külügyminiszter megállapodást jelentett be Németországgal, melynek értelmében a szász és bajor klinikák a honi egészségügyi rendszer túlterheltsége esetén fogadnák a cseh betegeket, ellátásukat pedig Csehország fizetné. A regensburgi egyetemi klinikán rendelkezésre áll egy olyan mentőhelikopter, amely fertőző betegek szállítására is alkalmas. Harmadrészt a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik Csehország munkaerőt bevonni az egészségügybe: Milan Kubek, a cseh orvosi kamara elnöke

A szászországi orvosi kamara elnöke, Erik Bodendieck úgy nyilatkozott, megértené, ha a szászoknál dolgozó nagyjából 400 cseh egészségügyis most hazatérne – az ő körükben azonban nem olyan nagy a lelkesedés, ugyanis Csehország az elsők között vezetett be olyan határvédelmi intézkedéseket az első és a második hullám során, amelyek igencsak megkeserítették a határmenti ingázók – köztük a Németországba ingázó egészségügyisek – életét. Emellett az egészségügyi középiskolák felsőbbéves diákjai is százával segítenek be segédnővérként a kórházakban, Jaroslav Flegr Nobel-díjas evolúcióbiológus pedig felvetette, hogy vész esetén az állatorvosokat is be kellene vetni.

Korlátozások elleni zavargások Prága óvárosában

Mindemellett sajnos még a lakosságot is meg kell győzni az óvintézkedések fontosságáról. A múlt héten

vízágyúkkal és könnygázzal kellett a tömeget oszlatni, 20 rendőr sérült meg a tüntetőkkel folytatott harcban. Emellett koronavírusos lett Jan Hamáček belügyminiszter, az Andrej Babiš ANO pártjával koalícióban kormányzó szociáldemokraták (ČSSD) elnöke, az operatív törzs vezetője is, és folyamatos a fluktuáció az egészségügyi minisztériumban.

A tavasz óta hivatalban lévő Adam Vojtěch szeptember 21-én, az esetszámok durva növekedése, illetve a Babiš miniszterelnökkel való véleménykülönbségei miatt lemondott posztjáról, utódja, Roman Prymula pedig két hete került igen kellemetlen helyzetbe: miután bejelentette az éttermek bezárását és a kötelező szabadtéri maszkviselést, október 22-én Vyšehradban lencsevégre kapták, ahogy épp elhagyja a Rio’s éttermet maszk nélkül. Az étteremben, mint utóbb kiderült, Jaroslav Faltýnek ANO-frakcióvezető tartott aznap tárgyalásokat, bár állítja, ételt nem fogyasztott. Babiš miniszterelnök másnap lemondásra szólította fel Prymulát, így az október 29-én hivatalba lépett Jan Blatný már a második hullám harmadik egészségügyi minisztere.

A válságos helyzetre való tekintettel 300 egészségügyi dolgozót küld az Európai Unió Csehországba,

A megoldás azonban, mint oly sok esetben, most is a maszkutáló csehek fejében van. Ez utóbbira Milos Zeman államfő igyekezett hatni a napokban, mikor beszédében világossá tette: „Most csak egy fegyver áll rendelkezésünkre, amíg nincs védőoltás. Ez a fegyver egy kis darab szövet.”