A Közel-Kelet új békekorszakát együttműködésekkel kell elindítani – mondja a Bahrein és Izrael között szeptember 15-én megkötött békemegállapodásról a Bahreini Királyság berlini (és egyben regionális) nagykövete. Bahrein a negyedik arab ország, amely diplomáciai kapcsolatot létesített a zsidó állammal. Interjúnk Abdullah Abdullatif Abdullah nagykövettel.
Milyen tények, érvek megfontolása után ment bele Bahrein az Izraellel kötött egyezségbe?
Egy új korszakot nyitottunk az Izraellel kötött baráti, békés diplomáciai kapcsolatok létesítésével, amellyel a Bahreini Királyság segíteni kívánja egy olyan vízió megvalósítását, amelyet a Közel-Kelet népei régóta megérdemelnek már:
Egy olyan valóságot, amelyben a térség országai, népei és vallásai párbeszédet folytatnak egymással annak érdekében, hogy feloldják nézeteltéréseiket, és együtt törekednek felépíteni egy új világot, amelyben a következő nemzedékek számára már a békés egymás mellett élés és a gyarapodás lesz a természetes cél.
Az iráni fenyegetés volt a fő oka a megállapodás megkötésének, vagy más tényezők?
A békeegyezmény aláírása nem egy külső fenyegetés eredménye, inkább annak a reménynek és optimizmusnak a kifejeződése, hogy
Az Izrael és a Bahreini Királyság közötti barátság, béke és együttműködés korszakának kezdete mindkét nép számára egy szebb jövő reményét csillantja meg. A megállapodás egyébként egy folyamat állomása, hiszen Bahrein régóta propagálója a béke, a párbeszéd és a békés egymás mellett élés kultúrájának mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon.
Abdullah Abdullatif Abdullah, a Bahreini Királyság berlini (és egyben regionális) nagykövete
Az arab államok évtizedekig ragaszkodtak ahhoz az elvhez, hogy csak abban az esetben létesítenek hivatalos kapcsolatot Izraellel, ha az izraeli-palesztin konfliktus megnyugtató módon rendeződik. Miért mozdultak el ettől az állásponttól?
A Bahreini Királyság folyamatosan és határozottan támogatja a békefolyamatot, az eddigi törvényes nemzetközi rendelkezésekkel és az Arab Békekezdeményezéssel egyetértésben, hogy
A palesztin vezetés szerint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein különbékéi gyengítik az ő tárgyalási pozíciójukat Izraellel szemben, ezzel nehezebb helyzetbe kerültek. Ez jogos felvetés?
A békefolyamatnak a felek közötti közvetlen tárgyalások útján kell előrehaladnia, míg el nem érnek egy olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható, és amelynek alapján létrejöhet a két, egymás mellett békében élő állam. Ennek az Arab Békekezdeményezés lefektetett elvei és a releváns nemzetközi rendelkezések alapján kell megtörténnie. Bahrein elkötelezett e békefolyamat támogatására.
Az egyezség értelmében Izrael leállítja a palesztin területek újabb annektálásait. Ez azonban csak látszólagos eredmény: a korábbi területfoglalások miatt mára már olyan területi realitások jöttek létre, amelyek elfogadhatatlanok a palesztinok számára. Hogyan képzelik el tehát a Palesztin Államot? Létrehozható még földrajzilag egyáltalán?
Az Izrael Állam és a Bahreini Királyság között létrejött egyezmény diplomáciai, illetve békés, baráti kapcsolatokat létesített a két ország között. A Bahreini Királyság szilárdan támogatja a békefolyamatot, hogy annak minél pozitívabb kimenetele legyen.
mégpedig az eddigi törvényes nemzetközi rendelkezések és az Arab Békekezdeményezés alapján, hogy végül egy igazságos, átfogó és tartós megoldása legyen az izraeli-palesztin konfliktusnak.
A Palestine Foundation szervezet támogatói Bahrein királyának áthúzott portréjával tüntetnek a legújabb izraeli-arab békeszerződések ellen szeptember 25-én Karacsiban
Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein által aláírt megállapodások normalizálják az államközi kapcsolatokat Izraellel. Ez Izraelnek mint zsidó államnak a hivatalos elismerését jelenti?
Az aláírt egyezmény diplomáciai, illetve békés, baráti kapcsolatokat létesített Izrael Állam és a Bahreini Királyság között.
Milyen konkrét előnyöket vár Bahrein ettől a megállapodástól?
A Bahreini Királyság arra fókuszál, hogy minden területen egy gyümölcsöző kétoldalú együttműködés alakuljon ki a két fél között, és hogy az egész régió minden népe számára békés szomszédságot és jólétet teremtsen. A Bahreini Királyság október 18-án Manámában – történelmi diplomáciai áttörésként – több egyetértési megállapodást írt alá Izraellel, a külügy- és pénzügyminisztériumok között együttműködési keretszerződések jöttek létre többek között a légi közlekedés, a kereskedelem, a telekommunikáció, a postai szolgáltatások vagy a mezőgazdaság területén. A két gazdaság a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságai között van.
a kereskedelem élénkülhet, újabb és újabb külföldi befektetések érkezhetnek, és új munkahelyek jöhetnek létre.
Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter a békeszerződések aláírási ünnepségén szeptember 15-én a Fehér Házban
Visszatérve a békefolyamathoz: ezek a szerződések képesek új lendületet adni a megrekedt közel-keleti békefolyamatnak? Egyetértenek Donald Trump megfogalmazásával, miszerint ez egy „új Közel-Kelet hajnala”?
A konfliktusok és a bizalmatlanság hosszú idő óta súlyos hátrányba hozzák a Közel-Keletet, nemcsak amiatt, hogy meglévő képességeit ezen tényezők miatt nem tudja felszabadítani, de amiatt is, hogy tehetséges fiataljai nem tudnak kibontakozni. A barátság és béke ezen új korszaka hatalmas hatással lehet a régióban régóta érlelődő változások felgyorsításában. A Bahreini Királyság határozottan támogatja a békefolyamatot, hogy annak minél pozitívabb kimenetele legyen, legelőször is, hogy a palesztin nép törvényes jogai garantálva legyenek a nemzetközi rendelkezések és az Arab Békekezdeményezés elveivel összhangban.
Várható az, hogy újabb arab államok követik az önök példáját, és ehhez hasonlóan békét kötnek Izraellel? Esetleg Szaúd-Arábia is csatlakozni fog végül ehhez a táborhoz?
Azt reméljük, hogy a Közel-Kelet béketeremtői minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy egy fényesebb és békésebb jövőt teremtsenek népeik számára.
arra, hogy nemzetközi partnereink támogatásával mindenki számára elhozzuk a békét, a biztonságot és a jólétet.
Címlapkép: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök, Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter a békeszerződések aláírási ünnepségén szeptember 15-én a washingtoni Fehér Házban.
fotó: Bahreini Királyság berlini nagykövetsége, MTI
Trump először azt mondta, senki nem tudja, mit fog tenni, csak ő, de adott még két hetet Teheránnak, azaz esélyt a diplomáciának. Végül néhány napon belül mégis bombázott. Szilvay Gergely írása.
Most azok az országok kerekedtek felül, amelyek nem akartak Ukrajnával foglalkozni – mondta Orbán Viktor.
A francia elnök szerint Amerika mindent megkapott, amire vágyott, ideje békét kötni.
A miniszerelnök arról is beszélt, milyen feltétel mellett tudjuk vállalni a katonai kiadások növelését.
A békéről és a további fegyverekről is beszélt az amerikai és az ukrán elnök, akik sokkal nyugodtabb hangulatban váltak el egymástól, mint Washingtonban.
Az amerikaiak elérték a rég dédelgetett céljukat.
Magyarországra próbálta meg terelni a figyelmet az Európai Bizottság elnöke.
Fedett intézkedések Kósa Sándor katolikus karnagy ellen, 1962-1966. Veszprémy László Bernát írása.
