Vera Jourová: A jogállamiságot védelmező új mechanizmust kell létrehozni

Az Európai Unióban olyan új mechanizmus létrehozására van szükség, amely a jogállamiság mellett az uniós szerződésekben rögzített európai értékeket, egyebek mellett a demokráciát és az alapvető jogokat is védeni képes – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hétfőn.

Jourová: a demokrácia, az alapvető jogok tiszteletben tartása kulcskérdések

Jourová az EP-vita során azt hangoztatta, hogy egy új, jogállamiságot védő mechanizmus létrehozatala az európai demokráciának fog újabb lendültet adni. Aláhúzta: a demokrácia, az alapvető jogok tiszteletben tartása kulcskérdések, ezért ezt az Európai Bizottság a következő időszakban is folyamatosan figyelemmel fogja kísérni. Az uniós bizottság  szükségesnek látja ezen értékek erősítését és támogatását ezért még az idén új stratégiát kíván közzétenni az alapjogi charta alkalmazásáról – mondta. A bizottság ezen belül külön figyelmet kíván  fordítani arra is, hogy az abban foglaltakat a tagállamok miként alkalmazzák. Hozzátette továbbá, hogy az uniós bizottság a hamis hírek és más manipulációk felszámolását célzó javaslattal is elő fog állni a szabad és független támogatása érdekében.

Deutsch Tamás: feltételeket akarnak szabni a járvány okozta károk helyreállítását célzó alap felhasználásának

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő magyar újságíróknak nyilatkozva kiemelte, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslása, a tagállami erőfeszítések támogatása helyett az EP plenáris ülésének napirendjén egy új jogállamisági mechanizmus létrehozása szerepel. Olyan új mechanizmus létrehozásáról beszélnek, amelyet az unió 2021 utáni, hétéves költségvetésének, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap pénzei felhasználásának feltételéül akarnak szabni egyfajta politikai zsarolás jegyében. Kijelentette: elfogadhatatlan, hogy az objektivitásra és pártsemlegességre kötelezett európai bizottsági alelnök, Vera Jourová „lebetegezi” Magyarországot.

Katarina Barley: „képmutató, politikai manőversorozatról van szó”

Katarina Barley német szociáldemokrata politikus, európai parlamenti alelnök Magyarországot és Lengyelországot érintő nyilatkozatát érintve szintén elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EP egyik szocialista alelnöke a nyílt politikai zsarolás nyelvezetén arról nyilatkozik, hogy a két országot pénzügyileg ki kellene éheztetni. „Képmutató, politikai manőversorozatról van szó” – fogalmazott. A képviselő elmondta, a fenyegető és sértő megnyilatkozásokat, a nyílt politikai zsarolás kilátásba helyezését a vita során a lehető leghatározottabban visszautasította.

DK, Momentum: az uniónak erélyesen kell fellépnie a jogállamiság védelmében

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, egy jogállamiság az egyszerű embereket védi akkor, amikor az kormány visszaél a hatalmával, amikor a hatóságok nem járnak el jogszerűen, és a bírák nem szolgáltatnak igazságot. Az adófizetőknek pedig joguk van megtudni, hogy hova tűnnek a közpénzek. Véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök azért „ágál” a jogállamiság ellen, mert az uniós forrásokat saját családja és oligarchái gazdagítására használja fel.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője kijelentette, az uniónak erélyesen kell fellépnie a jogállamiság védelmében olyan eszköz létrehozásával, amelyet „két egymásnak falazó kormány nem tud kijátszani”. Azt hangoztatta: el kell kerülni, hogy az állampolgárok bűnhődjenek a kormányok bűneiért, ezért ragaszkodik a támogatások kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötéséhez.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette, az Európai Bizottságnak fel kell lépnie amellett, hogy az uniós források ne a „korrupt vállalatokhoz” jussanak, hanem a célfelhasználókhoz, a kis-és közepes vállalkozásokhoz.

(MTI)